Cserni Béla és az erdélyi városi régészet kezdetei

Cserni Béla (1842–1916) az erdélyi városi régészet megalapítója, a gyulafehérvári múzeum létrehozója és első igazgatója volt. Az árvaházban nevelkedő, majd a római katolikus egyház berkeiben önképzett botanikus és természettudós 1868 után végérvényesen Gyulafehérvár római múltjának és régészeti hagyatékának szentelte életét. 1888 és 1908 között az Alsóvárosban folytatott ásatásai tárták fel Dácia kormányzói palotáját, és egyben megalapozták az erdélyi városi régészet kezdeteit. Felelősségteljes munkája révén ő volt az első, aki a régészeti emlékeket és a Gyulafehérvár alatt rejtőző örökséget a nagyközönség számára is bemutatta és népszerűsítette (public archaeology). A helyi hatóságok és a lakosság közötti párbeszéd helyes koordinálásának voltak köszönhetők az 1911-től 1915-ig zajlott marosportusi ásatásai is. A Reiner Zsigmond és Cserni közreműködése révén létrehozott fehérvári múzeum alig három évtized alatt Erdély legdinamikusabban fejlődő múzeuma lett. Az előkerült új levéltári források tükrében Cserni életútja nemcsak az erdélyi, hanem az európai régészettörténet kontextusában is új fejezetet jelent.