Mikroelem-terhelés hatása a sóskára karbonátos csernozjom talajon

Löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon, az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termohely talajának szántott rétege mintegy 5 % CaCO3-ot és 3 % humuszt tartalmazott, felveheto tápelemekkel való ellátottsága: Ca, Mg, Mn, Cu kielégíto, N és K közepes, P és Zn gyenge volt. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló. A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése elott. A 13 x 4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be összesen 104 parcellán split-plot elrendezésben. A terhelési szintek 0, 90, 270 és 810 kg/ha mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 és ZnSO4 formájában. A 100-100-100 kg/ha N-P2O5-K2O alaptrágyázás egységesen történt az egész kísérletben ammonnitrát-, szuperfoszfát- és kálisómutrágyákkal. A növényi sorrend kukorica, sárgarépa, burgonya, borsó, cékla, spenót, búza és napraforgó volt. A 9. évben végzett sóska- kísérletünk eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: A 13 vizsgált elembol csak az arzén, kadmium és szelén bizonyult toxikusnak a sóskára 1999-ben. Ebben a kielégíto csapadék-ellátottságú évben a kontrollparcellákon 40 t/ha föld feletti zöld (ill. 2,8 t/ha légszáraz) tömeg képzodött 7-8 % légszárazanyag-tartalommal. Maximális As-terhelésnél a zöld hajtás hozama 28 %-kal, a maximális Cd-terhelésnél 52 %-kal csökkent. A 9 évvel ezelott adott 90 kg/ha Se-terhelés 35 %-os depressziót okozott, a 270 és 810 kg/ha terhelésnél pedig a növényzet ki sem kelt.- A kontrollhoz viszonyítva erosen szennyezett talajon a Ba, Cu és Zn  2-3, az Pb és Sr 4-5-, a Ni és Cr átlagosan 7-, a Mo 39-, a Cd 102-szeresére, a Se közel 6-ezerszeresére dúsult a növényi hajtásban. A Hg- 0,5, az As-koncent-ráció 3,6 mg/kg értéket ért el a légszáraz anyagban. A Hg-, As-, Cd-, Pb-, Mo- és Se-kezelésekben (a nagyobb terhelésnél) a termék humán fogyasztásra, ill. takarmányozásra alkalmatlanná vált.- A talaj/növény transzfer koefficiens az egyes elemek esetében az alábbinak adódott a maximális terhelésnél (kivétel a Se): Se: 15,6, Sr: 0,42, Mo: 0,28, Ba: 0,15, Zn: 0,10, Cd: 0,07, Ni: 0,03, Cu: 0,02, As és Cr: 0,01, Pb: 0,006 és Hg: 0,002. A sóska a spenóthoz viszonyítva mérsékelt elemfelhalmozódást jelzett.- A sóska hajtása gazdag ásványi anyagokban, esszenciális elemekben, de szegény nitrátban. A K 4,80 %, N 2,40 %, Ca 1,55 %, P 0,94 %, Mg 0,80 %, S 0,26 %, Fe 265 mg/kg, Mn 113 mg/kg, Na 49 mg/kg, NO3-N 31 mg/kg, Co 0,2 mg/kg átlagos koncentrációt mutatott a légszáraz anyagban.- A 2,8 t/ha légszáraz föld feletti termésben 134 kg K, 67 kg N, 43 kg Ca, 26 kg P, 22 kg Mg, 8 kg S, 742 g Fe, 316 g Mn, 137 g Na és 0,06 g Co épült be. A 10 t/ha zöld föld feletti hajtás fajlagos elemigénye hasonló körülmények között 17 kg N, 15 kg P2O5, 40 kg K2O, 15 kg CaO, 9 kg MgO és 2 kg S mennyiséget jelenthet. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára.- A fitoremediáció csak az enyhén szennyezett talajok tisztítására lehet alkalmas, amennyiben megfelelo hiperakkumulátor növényfajjal rendelkezünk és a termesztési technika is rendelkezésre áll. Hasonló viszonyok között a sóska termése egy évszázad alatt állíthatná helyre a Se-mentes, 800 év alatt a Mo-mentes, 5-6 ezer év alatt a Cd-mentes vagy 45 ezer esztendo alatt a Cr-mentes (szennyezetlen, eredeti állapotú) talajt a 90 kg/ha terhelés esetén.- Az oxálsav koncentrációja 3-16 mg/g között ingadozott a sóska hajtásának szárazanyagában. Emelkedett átlagos értékeket 10 mg/g felett a Cd-, Pb- és Sr-kezelésekben, míg alacsony tartalmakat az As-, Cu- és Zn-kezelésekben mértünk.