A határérzet tényezői a szerb-magyar államhatár mentén

A kutatás célja az, hogy bemutassa a határokkal kapcsolatos gondolkodás és tudományos vizsgálódás fejlődését, valamint az ezen a területen uralkodó trendeket és elméleti kereteket, alkalmazva és bemutatva mindezt a szerb–magyar államhatár mentén húzódó mintaterületen. A hagyományos határkutatás a fizikai államhatárokra helyezte a vizsgálódás fókuszát, míg a posztmodern megközelítés a társadalmi, kulturális és szimbolikus dimenziókat hangsúlyozza, és a határokat változónak, dinamikusnak és konstruáltnak tekinti. A kritikai határkutatások kiegészítik a posztmodern nézeteket azzal, hogy vizsgálják, hogyan jönnek létre és kapnak értelmet a határok a napjainkban és minden hatalmi és egyéb aszimmetriai tényezők mentén alakul mindez. A mentális határok kulcsfontosságú szerepet játszanak, befolyásolva a különböző területiségek és társadalmi csoportok iránti felfogást és viselkedést. A kutatási területet, a szerb–magyar határszakasz mentén a történelmi események, a demográfiai és nemzetiségi összetétel, a gazdasági körülmények, az EU-tagság, a menekültmigráció és a COVID-19 járvány által kialakított egyedi jellemzők és jelentések miatt került kiválasztásra. A kutatás elsődlegesen kvantitatív adatfelvételt alkalmaz, beleértve elsősorban kérdőíves felméréseket és néhány interjút is. Az eredmények jelentős különbségeket mutattak a határhasználati szokásokban, a határhoz kapcsolódó attitűdökben és a mentális határok tekintetében a két oldalon élő magyar anyanyelvű lakosok között. A disszertáció azonosította a határ társadalmi újratermelését meghatározó összetett tényezőket, és kiemelte a helyi nézőpontok és tapasztalatok megértésének fontosságát. A kutatás fő korlátjai, hogy kizárólag magyar anyanyelvű lakosokra koncentrált, és további kvalitatív jellegű módszertanra van szükség a folyamatok további részletes feltárása érdekében. Mindazonáltal a kutatás eredményeivel összefüggő tényezők megértése kulcsfontosságú a határmenti együttműködés, a békés együttélés, a döntéshozatal szempontjából, betekintést adva a határtérségek dinamikájába és a helyi közösségek érdekeibe, életébe.