„Uniósan kerestem a bajt, mindenhova beolvadva" – Magyar nők a prostitúciós iparban a félperiféria és a centrum között

Doktori értekezésem és a hozzá készített kutatásom célja, hogy vizsgáljam, hogy a prostitúciós ipar hogyan ágyazódik be azokba az egyenlőtlen és elnyomó struktúrákba, amelyek mentén a prostitúciós iparban a félperiférián és a centrumországokban kizsákmányolják a félperifériáról származó alsóosztálybeli nőket a kapitalista világrendszerben. A disszertációm megírása során a következő három kutatási kérdés megválaszolására vállalkoztam: (1) Hogyan válnak áruvá a magyar nők a globális prostitúciós iparban? (2) Hogyan határozza meg a patriarchális kapitalista világrendszer a félperifériáról származó, prostitúcióban érintett nők tapasztalatait a félperiférián és a centrumországokban? (3) Hogyan válik láthatatlanná a globális prostitúciós iparban, a nők ellen elkövetett folyamatos erőszak a társadalom számára? Emellett a kvalitatív kutatásom közvetlen célja, hogy megmutassam a félperiférián élő magyar nők valóságát és megéléseit a globális prostitúciós iparban a feminista empirizmus mentén (Skeggs 1997; E. Smith 2005; Lykke 2010; Naples és Gurr 2014). A dolgozatomban a következő következtetéseket vonom le: - Az interjúalanyaim narratívái egyértelműen azt támasztották alá, hogy a prostitúciós iparban a testük és ők maguk válnak fiktív áruvá. Jellemzően a családjuk, hozzátartozójuk, partnerük, futtatójuk kényszerítette vagy manipulálta bele őket a testük árulásába. Áruvá váltak futtatók között is, adták-vették őket egymás között a férfiak anélkül, hogy nekik efölött bármi kontrolljuk lett volna. - A magyar, félperifériás régióból érkező nők tapasztalata egyértelműen az volt a kutatásom során a prostitúciós iparról, hogy az iparba kényszerek mentén kerültek bele, és mind a félperiférián, mind a centrumországokban a különböző patriarchális és gazdasági kényszerek tartották benne őket. Emellett, hogy a transznacionális iparban mások (jellemzően férfiak) profitáltak a testükből: vagy pénzért cserébe használták a testüket, vagy a testük használatából profitáltak mások. - A dekriminaizációs modell azzal a feltételezéssel él, hogy a dekriminalizált prostitúciós iparban olyan nők vannak jelen, akik a szabad választásuk mentén egy centrumországbeli középosztálybeli háttérrel érkeztek a prostitúciós iparba. Azonban a társadalmi valóságban a nyugat-európai országok dekriminalizált szexiparába a nők többsége Kelet-Európából érkezik (Corrin 2005). A szabályozás érdemben nem tud mit kezdeni a félperifériáról érkező nők valóságával: az ingázással a két ország között, az otthon maradt futtatókkal és a kelet-európai nők illegalitásba szorulásával a prostitúciós iparban. Tehát a modell nem számol a globális egyenlőtlenségekkel és a félperifériáról érkező nők valós körülményeivel. - A prostitúciós ipart meghatározó egyenlőtlen társadalmi struktúrák elhallgattatják a nőket az iparban ellenük elkövetett erőszak elbeszélésével, a prostitúciós ipar természetével és az iparral járó folyamatos félelemmel kapcsolatban. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a tőkés világrendszer által meghatározott egyenlőtlen társadalmi struktúrák, amelyek kitermelik a globális prostitúciós ipar létezését és meghatározzák a működését, láthatatlanok maradjanak. A disszertációmnak két fő elméleti hozzájárulása van a jelenséget vizsgáló szakirodalomhoz. Az empirikus kutatásomat mind a marxista feminista, mind a radikális feminista irodalmon keresztül elemzem, bemutatom, hogy a patriarchátus és kapitalizmus által kitermelt egyenlőtlen viszonyrendszerek értelmezése, egyaránt elengedhetetlen a globális prostitúciós ipar vizsgálatához. A két elméleti hagyomány jellemzően párhuzamosan vagy egymást kizáróan jelenik meg a szakirodalomban. Emellett elméleti hozzájárulás az, hogy a félperifiáról származó, globális prostitúciós iparban érintett nők tapasztalatait a világrendszer-elemzés elméleti hagyományán keresztül vizsgálom. Az empirikus hozzájárulásom a szakirodalomhoz egyrészt, hogy félperifériás kontextusból vizsgálom a globális prostitúciós ipart másrészt, hogy elmezem olyan nők narratíváit is a vizsgálatom során, akik már kiszálltak a prostitúciós iparból és nőkét, akik még jelen vannak az iparban.