A hagyományos dohányzás lakáson belüli tiltásának prevalenciája és összefüggő tényezői Magyarországon 2009-ben és 2022-ben

Bevezetés: A dohányzás lakáson belüli tiltása csökkenti a másodlagos dohányfüstnek való kitettséget, megelőzi a rászokást, és elősegíti a leszokást. Magyarországon kevés adat áll rendelkezésre a dohányfüstmentes háztartási szabályok időbeli változásáról és korrelátumairól. Célkitűzés: A hagyományos dohányzás lakáson belüli önkéntes tiltásának prevalenciáját, időbeli trendjét és szociodemográfiai korrelátumait feltáró vizsgálat. Módszer: Két 2009-ben és egy 2022-ben felvett kérdőíves kutatás adatainak másodelemzését végeztük el. Az elemzési egység a háztartás volt. Z-próbát, Cochran–Armitage-trendtesztet és binomiális logisztikus regressziót alkalmaztunk átlagos marginális hatásérték (AME) számításával. Eredmények: A dohányzás lakáson belüli teljes tiltásának aránya 2009 és 2022 között 60,6%-ról 75,1%-ra emelkedett (h = 0,3; p<0,01) Magyarországon. Ennek ellenére 2022-ben a 18 év alatti gyermekek 25,2%-a (95% CI 22,5–28,0%) továbbra is olyan háztartásban élt, ahol megengedett volt a beltéri dohányzás. A pénzügyi nehézségek (AME ≈ –0,09 – –0,01) és a legalább egy dohányzó háztartástag (AME ≈ –0,42 – –0,30) minden modellben negatív hatást mutatott. 18 éven aluli gyermek jelenléte a háztartásban enyhén növelte a teljes tiltás valószínűségét (AME ≈ 0,02–0,10). Megbeszélés: Bár a lakáson belüli tiltás terén javulás tapasztalható, a 18 éven aluliakat továbbra sem védi megfelelően a beltéri dohányfüsttől minden magyar háztartás. Következtetés: Eredményeink célzott egészségkommunikációs és intervenciós beavatkozások szükségességére hívják fel a figyelmet, különösen a hátrányos helyzetű és dohányzó taggal rendelkező gyermekes háztartások körében. Orv Hetil. 2025; 166(46): 1818–1826.