Dohányzási szokások a marosvásárhelyi orvostanhallgatók körében

Bevezetés: A dohányzás világszerte fontos probléma, főleg az egyetemisták körében. A dohányzás az egyik legveszélyesebb társadalmi jelenség, és jelentős hatással van a közegészségügyre. Annak ellenére, hogy az orvosi ismeretek birtokában lévő hallgatóktól elvárható a prevenciós szerep betöltése, a dohányzás előfordulása körükben nem elhanyagolható. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a marosvásárhelyi orvostanhallgatók dohányzási szokásait, a dohányzással kapcsolatos ismereteiket és attitűdjüket, összehasonlítva azokat országos és világméretű statisztikai adatokkal. Anyag és módszer: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem orvostanhallgatói között 2025. január és március között anonim, strukturált kérdőív segítségével. A kérdőív 30 kérdést tartalmazott a dohányzással kapcsolatos ismeretekről és attitűdről. A statisztikai számításokhoz az IBM-SPSS v. 23 szoftvert használtuk. Szignifikáns különbségnek a p<0,05 értéket tekintettük. Eredmények: Összesen 226 diák vett részt ebben a felmérésben, a dohányzás prevalenciája 39,38% volt. 21,2%-uk számolt be arról, hogy naponta dohányzik, valamint 4 diák több mint egy dobozzal fogyaszt el naponta. Az elektronikus cigaretta kipróbálásáról a hallgatók 61,1%-a számolt be. A fő motiváció a kipróbálásra a kíváncsiság volt (41,2%), de a stresszkezelés (11,1%) és csoportnyomás (11,1%) is szerepet játszott (p<0,001). A dohányterméket először többnyire (35,8%) 15–18 évesen, de 13,3% már 15 éves kor előtt kipróbálta. A hallgatók 83,6%-a tisztában van a nikotin függőséget kiváltó szerepével. A dohányzás egészségügyi kockázatait (például daganatos, szív-ér rendszeri és légzőszervi betegségek) a hallgatók 90,7%-a elismerte. A diákok negyede ismeri az EVALI- (elektronikus cigarettával és/vagy vaporizálással összefüggő tüdősérülés) jelenséget. A megkérdezettek 65,5%-a nem vett részt prevenciós programon, és 67,3%-a az internetről szerez információt a dohányzásról. Következtetés: A dohányzás elterjedtsége a diákok körében nyugtalanító, különösen azért, mert leendő orvosokról van szó. Szükség van a hallgatók dohányzásának csökkentését célzó tervek elindítására, amelyek beépíthetők tananyagba és speciális programokba. A kapott eredmények azt mutatják, hogy számos kampány ellenére az orvostanhallgatók jelentős részéhez nem jut hiteles információ a dohányzásról. Orv Hetil. 2025; 166(38): 1496–1506.