Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

A ritmikai készségek fejlődése és fejlesztése az ének-zene órákon 6–8 éves tanulók körében

View through CrossRef
A zenei tevékenységek számos pozitív transzferhatásuk mellett örömforrást is jelentenek. Az iskolai zenei képességfejlesztés elsősorban az ének-zene órákon történik, mely az általános zenei műveltség megalapozásának fő színtere. Az ének-zene órák kínálnak tehát alkalmat minden gyermekeknek ahhoz, hogy a zenei ismeretek elsajátítása, valamint az esztétikai érzékük finomodása mellett a ritmus és mozgás összekapcsolásával a felszabadultság, az öröm érzését élhessék át. Ugyanakkor tapasztalatunk alapján a hazai ének-zene oktatás gyakorlata, módszertana a ritmusjátékokkal való összevetés alapján nagyobb hangsúlyt helyez az énekes zenei tevékenységekre, inkább éneklésközpontú. Szintén az iskolai ének-zene órákon nyílhat lehetőség arra is, hogy a tanulók a zenét és a zenei tevékenységeket megkedveljék, azonban a korábbi vizsgálatok alapján az ének-zene órák nem tartoznak a kedvelt tanórák közé. Kutatásunk fókuszában a ritmikai készségek fejlődés-vizsgálata áll első és második osztályos tanulók körében. Ennek részeként megvizsgáljuk a hagyományos – nem emelt óraszámban ének-zenét tartalmazó – tanterv szerint tanuló gyermekek ritmikai készségfejlődésének jellemzőit az általános iskola első két évfolyamán. Kutatásunk második része a ritmikai készségek – osztálytermi körülmények között megvalósuló – játékos fejlesztési lehetőségeire vonatkozik. A ritmikai készségek hatékony fejlesztésének lehetőségét, illetve a ritmikai játékok rendszeres gyakorlásának az ének-zene tantárgyi attitűdre gyakorolt hatásait két kísérlettel vizsgáltuk első osztályos tanulók körében. Két, szisztematikus felépítésű, egy tanév során megvalósítható, rendszeres fejlesztésen alapuló programot alakítottunk ki. Olyan módszereket alkalmaztunk, amelyek lehetővé teszik a tanterv által előírt tananyag elsajátítását az ének-zene oktatás heti két óra időtartamában, könnyen alkalmazhatók, mindemellett elősegíthetik a ritmikai készségek hatékony fejlesztését. Fejlesztőprogramunk létrehozásának célja – a várható ritmikai készségfejlődés mellett – az is, hogy módszertani segítséget nyújtsunk az ének-zenét tanító alsós tanítóknak, akik munkájukhoz ezáltal egy rendszerezett, kibővült eszköztárat kaphatnak. Longitudinális vizsgálatunk eredményei alapján a ritmikai készségeket reprezentáló auditív ritmikai képesség szignifikáns, mérsékelt ütemű, lassuló intenzitású fejlődést mutat az általános iskola első két évében. Kimutattuk, hogy a ritmusészlelés és a ritmusreprodukció készségei eltérő mértékben fejlődnek a vizsgált évfolyamokon. Az auditív ritmikai képesség fejlődési jellemzőit, szerkezetének változásait faktoranalízissel tártuk fel. Eredményeink az általános iskola első két évében a ritmikai készségek folyamatos átrendeződését jelzik, a második évben pedig a tempóészlelés készségének stabilizálódására következtethetünk. Első kísérletünk eredményei azt mutatják, hogy a ritmikai játék-feladatbank alkalmazása a kísérleti csoportban (n=141) nem befolyásolta a kontrollcsoportnál (n=117) szignifikánsan nagyobb mértékben a képességek fejlődését, ugyanakkor kis mértékben hozzájárult az alacsony fejlettségű tanulók felzárkózásához. A fejlesztőprogram sikeresen elősegítette az ének-zene tantárgy iránti pozitív attitűd kialakulását, hozzájárulva a kísérleti csoportban a kontrollcsoportnál szignifikánsan pozitívabb attitűdhöz. Második kísérletünkben, az intenzív ritmikai fejlesztőprogram alkalmazása eredményeként a kísérleti csoport (n=90) szignifikánsan magasabb fejlődést ért el minden vizsgált zenei képesség terén, mint a kontrollcsoport (n=128). Az intenzív ritmikai fejlesztőprogramot alkalmazó kísérleti csoport tanulói szignifikánsan jobban kedvelték az ének-zene órákat, mint a kontrollcsoport tanulói. Longitudinális vizsgálatunk és két első osztályos tanulók körében végzett kísérletünk alátámasztja a korábbi kutatási eredményeket, mely szerint a 6-8 éves kor a ritmikai készségek fejlődésének szenzitív időszaka. Emellett azt is kimutattuk, hogy a ritmikai készségek első osztályban jelentős mértékben fejleszthetők a tanórába integrált intenzív és rendszeres ritmikai fejlesztés alkalmazásával.
University of Szeged
Title: A ritmikai készségek fejlődése és fejlesztése az ének-zene órákon 6–8 éves tanulók körében
Description:
A zenei tevékenységek számos pozitív transzferhatásuk mellett örömforrást is jelentenek.
Az iskolai zenei képességfejlesztés elsősorban az ének-zene órákon történik, mely az általános zenei műveltség megalapozásának fő színtere.
Az ének-zene órák kínálnak tehát alkalmat minden gyermekeknek ahhoz, hogy a zenei ismeretek elsajátítása, valamint az esztétikai érzékük finomodása mellett a ritmus és mozgás összekapcsolásával a felszabadultság, az öröm érzését élhessék át.
Ugyanakkor tapasztalatunk alapján a hazai ének-zene oktatás gyakorlata, módszertana a ritmusjátékokkal való összevetés alapján nagyobb hangsúlyt helyez az énekes zenei tevékenységekre, inkább éneklésközpontú.
Szintén az iskolai ének-zene órákon nyílhat lehetőség arra is, hogy a tanulók a zenét és a zenei tevékenységeket megkedveljék, azonban a korábbi vizsgálatok alapján az ének-zene órák nem tartoznak a kedvelt tanórák közé.
Kutatásunk fókuszában a ritmikai készségek fejlődés-vizsgálata áll első és második osztályos tanulók körében.
Ennek részeként megvizsgáljuk a hagyományos – nem emelt óraszámban ének-zenét tartalmazó – tanterv szerint tanuló gyermekek ritmikai készségfejlődésének jellemzőit az általános iskola első két évfolyamán.
Kutatásunk második része a ritmikai készségek – osztálytermi körülmények között megvalósuló – játékos fejlesztési lehetőségeire vonatkozik.
A ritmikai készségek hatékony fejlesztésének lehetőségét, illetve a ritmikai játékok rendszeres gyakorlásának az ének-zene tantárgyi attitűdre gyakorolt hatásait két kísérlettel vizsgáltuk első osztályos tanulók körében.
Két, szisztematikus felépítésű, egy tanév során megvalósítható, rendszeres fejlesztésen alapuló programot alakítottunk ki.
Olyan módszereket alkalmaztunk, amelyek lehetővé teszik a tanterv által előírt tananyag elsajátítását az ének-zene oktatás heti két óra időtartamában, könnyen alkalmazhatók, mindemellett elősegíthetik a ritmikai készségek hatékony fejlesztését.
Fejlesztőprogramunk létrehozásának célja – a várható ritmikai készségfejlődés mellett – az is, hogy módszertani segítséget nyújtsunk az ének-zenét tanító alsós tanítóknak, akik munkájukhoz ezáltal egy rendszerezett, kibővült eszköztárat kaphatnak.
Longitudinális vizsgálatunk eredményei alapján a ritmikai készségeket reprezentáló auditív ritmikai képesség szignifikáns, mérsékelt ütemű, lassuló intenzitású fejlődést mutat az általános iskola első két évében.
Kimutattuk, hogy a ritmusészlelés és a ritmusreprodukció készségei eltérő mértékben fejlődnek a vizsgált évfolyamokon.
Az auditív ritmikai képesség fejlődési jellemzőit, szerkezetének változásait faktoranalízissel tártuk fel.
Eredményeink az általános iskola első két évében a ritmikai készségek folyamatos átrendeződését jelzik, a második évben pedig a tempóészlelés készségének stabilizálódására következtethetünk.
Első kísérletünk eredményei azt mutatják, hogy a ritmikai játék-feladatbank alkalmazása a kísérleti csoportban (n=141) nem befolyásolta a kontrollcsoportnál (n=117) szignifikánsan nagyobb mértékben a képességek fejlődését, ugyanakkor kis mértékben hozzájárult az alacsony fejlettségű tanulók felzárkózásához.
A fejlesztőprogram sikeresen elősegítette az ének-zene tantárgy iránti pozitív attitűd kialakulását, hozzájárulva a kísérleti csoportban a kontrollcsoportnál szignifikánsan pozitívabb attitűdhöz.
Második kísérletünkben, az intenzív ritmikai fejlesztőprogram alkalmazása eredményeként a kísérleti csoport (n=90) szignifikánsan magasabb fejlődést ért el minden vizsgált zenei képesség terén, mint a kontrollcsoport (n=128).
Az intenzív ritmikai fejlesztőprogramot alkalmazó kísérleti csoport tanulói szignifikánsan jobban kedvelték az ének-zene órákat, mint a kontrollcsoport tanulói.
Longitudinális vizsgálatunk és két első osztályos tanulók körében végzett kísérletünk alátámasztja a korábbi kutatási eredményeket, mely szerint a 6-8 éves kor a ritmikai készségek fejlődésének szenzitív időszaka.
Emellett azt is kimutattuk, hogy a ritmikai készségek első osztályban jelentős mértékben fejleszthetők a tanórába integrált intenzív és rendszeres ritmikai fejlesztés alkalmazásával.

Related Results

A ritmikai készségek fejlődése 12 éves korig
A ritmikai készségek fejlődése 12 éves korig
A ritmikai készségek fejlődése más készségek fejlődési sajátosságaihoz hasonlóan egy gyorsuló, majd fokozatosan lassuló folyamatként jellemezhető. A fejlődés legintenzívebb időszak...
Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei
Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei
A digitális eszközök oktatásban való felhasználásának, tapasztalatainak világszerte kiterjedt irodalma van. Újabb és újabb eszközöket, módszereket ismerhetünk meg, melyek a zeneokt...
Magyar orvostanhallgatók angol nyelvi kommunikációs hajlandóságának fejlesztése szaknyelvi órákon
Magyar orvostanhallgatók angol nyelvi kommunikációs hajlandóságának fejlesztése szaknyelvi órákon
Tanulmányunk egy kvalitatív, feltáró jellegű kutatás keretében írja le, hogy milyen benyomásaik voltak a magyar orvostanhallgatóknak, mialatt kortárs oktatássegítőkkel orvos-beteg ...
Assessment of Students’ Mathematical Problem-Solving Skills and the Factors Influencing Them
Assessment of Students’ Mathematical Problem-Solving Skills and the Factors Influencing Them
A matematikai problémamegoldás kulcsfontosságú a matematikaoktatás kontextusba helyezéséhez, azonban a diákok gyakran gyengén teljesítenek ezen a területen. Míg a korábbi tanulmány...
SNI és BTMN tanulók a szakképzésben: fogalmi keretek és statisztikai adatok
SNI és BTMN tanulók a szakképzésben: fogalmi keretek és statisztikai adatok
A tanulmány célja helyzetképet adni a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók jelenlétéről a ...
Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei
Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei
A szelektív evés — különösen kisgyermekkorban — nem ritka jelenség. Egyes gyermekeknél azonban a köznyelvi értelemben vett „válogatósság” igen súlyossá és tartóssá válhat, szélsősé...
Relationship among Social Problem-Solving, Negative Problem Orientation, Major Negative Interpersonal Events, and Psychological Well-Being
Relationship among Social Problem-Solving, Negative Problem Orientation, Major Negative Interpersonal Events, and Psychological Well-Being
A szociális problémamegoldás (SPS) az az egyensúly, amellyel minden embernek rendelkeznie kell ahhoz, hogy megbirkózzon fő negatív interperszonális eseményeivel, és ennek következt...
Negyedik évfolyamos tanulók olvasástechnikai sajátosságai és azok pedagógiai relevanciája
Negyedik évfolyamos tanulók olvasástechnikai sajátosságai és azok pedagógiai relevanciája
A dolgozat célja a tanulók olvasástechnikájának, azaz az idő és a pontosság sajátosságainak feltárása az általános iskola alsó tagozatának végén, mivel ötödik osztálytól már elvárá...

Back to Top