Relationship among Social Problem-Solving, Negative Problem Orientation, Major Negative Interpersonal Events, and Psychological Well-Being

A szociális problémamegoldás (SPS) az az egyensúly, amellyel minden embernek rendelkeznie kell ahhoz, hogy megbirkózzon fő negatív interperszonális eseményeivel, és ennek következtében élvezze a pszichológiai jóllétet (PWB). A magyar (n = 251) és palesztin (n = 410) diákok (12, 15 és 18 évesek) körében végzett kutatás célja (1) a szociálisprobléma-megoldás, a negatív problémaorientáció, a jelentős negatív életesemények és a pszichológiai jóllét életkori és nem szerinti jellemzőinek, (2) e tényezők kapcsolatának feltárása, (3) a mért személyiségbeli és környezeti tényezők (pl. családi összetétel, szülők iskolai végzettsége) szociálisprobléma-megoldásra gyakorolt hatásának vizsgálata és (4) a két minta jellemzőinek összehasonlítása volt. SPSI–R-rel (D'Zurilla et al., 2022), a negatív problémaorientációt a NEGORI-val (Kasik et al., 2018), a jelentős negatív életeseményeket az MNIE–M-mel (Aburezeq & Kasik, 2022), valamint a pszichológiai jóllétet a W-BQ12-vel (Bradley, 1994) tártuk fel. Az MNIE–M saját fejlesztésű mérőeszköz, mely mindegyik életkorban és mintán megfelelő megbízhatósági mutatóval rendelkezett, akárcsak a többi kérdőív. Az SPSI–R és a NEGORI esetében a magyar minta a korábbi magyarországi vizsgálatok főbb tendenciáit mutatja. A NEGORI-adatok megerősítik az SPSI–R által mutatott különbségeket: a negatív énhatékonyság és a szokás/minta szerinti negatív orientáció a 12 éves palesztin serdülőkre jellemzőbb, mint a magyar 12 évesekre. A magyar és a palesztin minta összehasonlítása alapján 12 éves korban a családi, az osztálytársakkal és a barátokkal kapcsolatos negatív életesemények gyakoribbak a palesztin diákoknál, a 15 éves korosztály esetében a családi, a tanári és a baráti negatív események a palesztin serdülőknél, valamint 18 éves korban az osztálytársi, a tanári és a baráti negatív életesemények a palesztin serdülők esetében jellemzőbbek.18 éves palesztin lányok látják leginkább negatívan életüket. A magyar és palesztin serdülők összehasonlítása alapján a 12 éveseknél az energia és a pozitív életszemlélet a palesztin serdülőkre jellemzőbb, 15 és 18 éves korban a negatív életszemlélet a magyar serdülőkre.