Jogásznők a pesti jogi karon és a tudomány fellegvárában - végre időszerű?

Milyen lépések vezettek ahhoz, hogy a pesti jogi karon (a mai ELTE Állam- és Jogtudományi Karán) a nők is tanulhassanak? Az írás apropójaként a Nők a tudomány fellegvárában - Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949-2021 című, az Akadémiai Kiadó gondozásában 2024-ben megjelent kétkötetes munka szolgált, amelyben hét jogásznő is helyet kapott. Az írás a napjainkra már bőségesen rendelkezésre álló egyetem- és nőtörténeti szakirodalom mellett jelen tanulmány szerzőjének az ELTE és jogelődjei testületei üléseiről fennmaradt jegyzőkönyvekben végzett kutatásán alapszik. Utóbbiak az 1895 és 1945 között eltelt fél évszázad mélyreható gazdasági és társadalmi változásai mellett azt tükrözik, hogy a nők jogi tanulmányainak lehetővé tétele a kari többség számára valahogy soha nem mutatkozott szükségesnek vagy megengedhetőnek, a fent említett jegyzőkönyvekben visszatérően használt fordulattal élve: időszerűnek. A nők útja addig, hogy beiratkozhassanak a jogi karokra, így a pesti jogi karra (valamint a jogakadémiákra), s végső soron közhivatalokat tölthessenek be, messzemenően küzdelmesnek nevezhető.