Javascript must be enabled to continue!
A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
View through CrossRef
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára. A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.
Title: A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
Description:
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára.
A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.
Related Results
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruh...
Makna Gerak Tari Jogi Batam
Makna Gerak Tari Jogi Batam
Kepulauan Riau merupakan Provinsi Kepulauan yang memiliki banyak kesenian tradisionalkhususnya tari tradisi Melayu. Tari Jogi salah satunya tari tradisi Melayu di Kota Batam. Penel...
szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései
szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései
A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódás...
A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
Amikor a felek szerződést kötnek egymással, általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni. Munkajogi szempontból ezért a munkahely több szem...
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése a napjaikban már szinte valamennyi fejlett országban tapasztalható, így Magyarországon is. Dolgozatunk egy szomszédos ország jogrendszerét...
Fenntartó kezelési módok felnőttkori rosszindulatú hematológiai betegségekben
Fenntartó kezelési módok felnőttkori rosszindulatú hematológiai betegségekben
Absztrakt:
A fenntartó kezelésmódok elsősorban a gyermekkori akut lymphoid leukaemiában
voltak általánosak, felnőttkorban ritkábbak. Fokozatosa...
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követően a kormányzás elérkezettnek látta az időt egy általános polgári jogi kódex létrehozására, amelynek keretében 1873-ban Pauler Tiv...
A meggyőző ügyvédi kommunikációról
A meggyőző ügyvédi kommunikációról
A jogi szakmáról – és általában a jogi szakmáról – az a közfelfogás, hogy ha valaki ügyvéd akar lenni, akkor „jó előadónak” kell lennie, enélkül nem érdemes indulni. Természetesen ...

