Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
Javascript must be enabled to continue!
A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
View through CrossRef
Amikor a felek szerződést kötnek egymással, általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni. Munkajogi szempontból ezért a munkahely több szempontból is jelentőséggel bír, annak anyagi és eljárási jogi következményei is vannak. A tanulmány a munkahely, szűkebben a szokásos munkavégzési hely pontos jelentése körüli homályt igyekszik körbejárni, kitekintve az uniós és külföldi jogi szabályozásra is. A kutatás célja felhívni a jogalkotás és munkajogtudomány figyelmét a kérdést övező diszkrepanciákra.
Title: A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
Description:
Amikor a felek szerződést kötnek egymással, általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni.
Munkajogi szempontból ezért a munkahely több szempontból is jelentőséggel bír, annak anyagi és eljárási jogi következményei is vannak.
A tanulmány a munkahely, szűkebben a szokásos munkavégzési hely pontos jelentése körüli homályt igyekszik körbejárni, kitekintve az uniós és külföldi jogi szabályozásra is.
A kutatás célja felhívni a jogalkotás és munkajogtudomány figyelmét a kérdést övező diszkrepanciákra.
Related Results
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruh...
A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban é...
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése a napjaikban már szinte valamennyi fejlett országban tapasztalható, így Magyarországon is. Dolgozatunk egy szomszédos ország jogrendszerét...
A hazai lakosság hitelfelvételi folyamatai
A hazai lakosság hitelfelvételi folyamatai
Dolgozatom célja a hazai háztartási hitelezési hitelhez jutási folyamatok átfogó bemutatása makroszintű és mikroszintű adatok elemzésével. A makroszintű elemzés célja a lakossági h...
Cordelia csendje – a hallgatás a jogi eljárásban
Cordelia csendje – a hallgatás a jogi eljárásban
A tanulmány William Shakespeare Lear király (1606) című drámájának nyitójelentét elemzi
a „jog és nyelv” szempontjából, és azt igyekszik bemutatni, milyen szerepet tölthet be a cse...
A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira
A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira
A jogrendszer működésében meghatározó szerepet játszik a bírói gyakorlat, és ez különösen igaz olyan területeken, ahol a generálklauzulák tartalmát a bírói gyakorlat alakítja. A bí...
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követően a kormányzás elérkezettnek látta az időt egy általános polgári jogi kódex létrehozására, amelynek keretében 1873-ban Pauler Tiv...
A meggyőző ügyvédi kommunikációról
A meggyőző ügyvédi kommunikációról
A jogi szakmáról – és általában a jogi szakmáról – az a közfelfogás, hogy ha valaki ügyvéd akar lenni, akkor „jó előadónak” kell lennie, enélkül nem érdemes indulni. Természetesen ...