Javascript must be enabled to continue!
médiaszolgáltatási szerződések karaktere
View through CrossRef
A tanulmány célja a médiaszolgáltatási szerződés természetének behatóbb vizsgálata a közszerződések tágabb témakörébe helyezve. A kutatás kiindulópontját az a kérdés jelentette, hogy milyen módon jelenik meg a közérdek szolgálatának mögöttes célkitűzése a közigazgatáshoz kapcsolódó szerződéses jogviszonyokban. Bevezetésként a tanulmány foglalkozik a közfeladatok ellátásának és a közérdek szolgálatának a közigazgatás szerződéses kapcsolatainak szakirodalmában való megjelenésével, majd a közfeladatok és a közérdek tágabb közigazgatási jogtudományi kontextusával. Ezt követi a lineáris médiaszolgáltatások nyújtására kötött szerződések jogi szabályozásának ismertetése, majd a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz kapcsolódó közérdek vizsgálata. Ezzel kapcsolatban külön figyelmet kapnak az olyan tágabb médiapolitikai megfontolások, amelyeknek szükséges megjelenniük az állami tulajdonú korlátos erőforrást képező frekvenciaspektrummal való gazdálkodásban. A tanulmány konklúziója, hogy a médiaszolgáltatási szerződés példája rámutat arra, hogy a speciális közszerződéses jogviszonyok hatékony eszközei lehetnek a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásnak, ezáltal az állam hatékonyabb működéséhez fűződő tágabb közérdek szolgálatának. A tanulmány egy konkrét szerződéstípus beható vizsgálatán keresztül hozzájárulhat a közigazgatás sajátos szerződéses jogviszonyairól szóló magyarországi jogtudományi diskurzus előmozdításához.
Title: médiaszolgáltatási szerződések karaktere
Description:
A tanulmány célja a médiaszolgáltatási szerződés természetének behatóbb vizsgálata a közszerződések tágabb témakörébe helyezve.
A kutatás kiindulópontját az a kérdés jelentette, hogy milyen módon jelenik meg a közérdek szolgálatának mögöttes célkitűzése a közigazgatáshoz kapcsolódó szerződéses jogviszonyokban.
Bevezetésként a tanulmány foglalkozik a közfeladatok ellátásának és a közérdek szolgálatának a közigazgatás szerződéses kapcsolatainak szakirodalmában való megjelenésével, majd a közfeladatok és a közérdek tágabb közigazgatási jogtudományi kontextusával.
Ezt követi a lineáris médiaszolgáltatások nyújtására kötött szerződések jogi szabályozásának ismertetése, majd a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz kapcsolódó közérdek vizsgálata.
Ezzel kapcsolatban külön figyelmet kapnak az olyan tágabb médiapolitikai megfontolások, amelyeknek szükséges megjelenniük az állami tulajdonú korlátos erőforrást képező frekvenciaspektrummal való gazdálkodásban.
A tanulmány konklúziója, hogy a médiaszolgáltatási szerződés példája rámutat arra, hogy a speciális közszerződéses jogviszonyok hatékony eszközei lehetnek a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásnak, ezáltal az állam hatékonyabb működéséhez fűződő tágabb közérdek szolgálatának.
A tanulmány egy konkrét szerződéstípus beható vizsgálatán keresztül hozzájárulhat a közigazgatás sajátos szerződéses jogviszonyairól szóló magyarországi jogtudományi diskurzus előmozdításához.
Related Results
A szerződések mint hálózatok
A szerződések mint hálózatok
A szerződések sok esetben hálózatszerű jogi struktúrákat képeznek. A globalizáció olyan szerződéseknek kedvez, amelyek a szerződéses partnereket és a szerződések érintettjeit kiszá...
A magánjogi fogyasztóvédelem rendszertani helyéről
A magánjogi fogyasztóvédelem rendszertani helyéről
Az elmúlt fél évszázadban a fogyasztói szerződések joga a magánjog fontos részévé vált, a magánjog szociális dimenzióját juttatja kifejezésre. Az Európai Unió közel négy évtizede i...
A katasztrófamenekültek ideiglenes elhelyezéséhez szükséges infrastrukturális követelmények és egy nem kormányzati szervezet szerepe
A katasztrófamenekültek ideiglenes elhelyezéséhez szükséges infrastrukturális követelmények és egy nem kormányzati szervezet szerepe
A gyakori természeti és humanitárius katasztrófák nagyon sok feladat elé állítják az államok társadalmait, erre létrehozott megelőzési, elhárítási és helyreállítási szervezeteit, v...
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruh...
sajtókiadói jog magyarországi átültetésének és alkalmazásának néhány nem reprezentatív tapasztalata
sajtókiadói jog magyarországi átültetésének és alkalmazásának néhány nem reprezentatív tapasztalata
Az információhoz jutás, a sajtótermékek fogyasztása és a tömegtájékoztatás gyökeresen megváltozott a digitális technológiák korában. Megkerülhetetlen szerepre tettek szert a hírgyű...
„Érvénytelenségi határkérdések” – úszó határok az érvénytelenség és hatálytalanság problémakörében
„Érvénytelenségi határkérdések” – úszó határok az érvénytelenség és hatálytalanság problémakörében
A tanulmány a polgári jogi érvénytelenség és hatálytalanság jogintézményeinek alapvető, fogalmi kérdéseivel foglalkozik. Az „úszó határok” kifejezés a fogalmak közötti átmenetet, a...
Elvi politika vagy pragmatizmus?
Elvi politika vagy pragmatizmus?
A spanyol örökösödési háború formálisan a Habsburgok és a Bourbonok közötti konfliktus volt a spanyol örökségért, de valójában az európai gazdasági fölényért folytatott küzdelem. B...
Pápa, a befogadó város
Pápa, a befogadó város
Pápa történeti önnképének, identitásának fontos alkotó- eleme a város reformkori időszaka, amely minden tekintetben a fellendülést hozta. A település újkori gazdasági, kulturális f...

