Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

Fejezetek a kulturális antropológiai cigánykutatások első ötven évének történetéből

View through CrossRef
A kulturális antropológia döntő fordulatot hozott a cigánykutatások történetében. Az antropológusok azáltal, hogy huzamosabb ideig együtt éltek egy-egy cigány közösséggel és tanulmányaik előterébe a cigányok nézőpontja került, azáltal, hogy a kultúrát a hétköznapi értelemben felfogott kategóriánál tágabban értelmezték, valamint azáltal, hogy elemzéseik során a komparativizmus mellett a holista szemléletet követték, alapvetően új felismerésekkel gazdagították a cigány kultúrákra vonatkozó ismereteinket. És itt nem pusztán arról van szó, hogy például empirikus bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a „cigány” elnevezés esetében egy pluri-etnikus, nem-homogén kategóriával van dolgunk. A kulturális antropológiai megközelítések a cigány kultúrák új konstrukcióit hozták létre, a „cigány” kategóriát új tartalommal töltötték meg, alapjaiban ingatva meg azokat a vélekedéseket, amelyek a cigányokra vonatkozóan a többségi társadalom legtöbb tagjában azt megelőzően éltek. A kulturális antropológiai cigánykutatások történetének minden részletre kiterjedő összefoglalása még várat magára. A jelen kötetet is csak annak tekinthetjük, mint ami ehhez a jövőben megszülető műhöz járul hozzá. Leginkább a 20. század második felében megjelent tanulmányok bemutatására vállalkozik, közülük is kifejezetten a Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon végzett, úttörő kutatások eredményeinek ismertetésére. „Hőseink” között vannak előfutárok is, mint például Wlislocki Henrik vagy Sigismondo Caccini. A könyv által kijelölt időszak főszereplői azonban Philippe Lemaire de Marne, Marie-Paul Dollé, Aparna Rao, Patrick Williams, Bernard Formoso, Alain Reyniers, Leonardo Piasere és Michael Stewart.
ELTE Eötvös Kiadó, ELTE Társadalomtudományi Kar
Title: Fejezetek a kulturális antropológiai cigánykutatások első ötven évének történetéből
Description:
A kulturális antropológia döntő fordulatot hozott a cigánykutatások történetében.
Az antropológusok azáltal, hogy huzamosabb ideig együtt éltek egy-egy cigány közösséggel és tanulmányaik előterébe a cigányok nézőpontja került, azáltal, hogy a kultúrát a hétköznapi értelemben felfogott kategóriánál tágabban értelmezték, valamint azáltal, hogy elemzéseik során a komparativizmus mellett a holista szemléletet követték, alapvetően új felismerésekkel gazdagították a cigány kultúrákra vonatkozó ismereteinket.
És itt nem pusztán arról van szó, hogy például empirikus bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a „cigány” elnevezés esetében egy pluri-etnikus, nem-homogén kategóriával van dolgunk.
A kulturális antropológiai megközelítések a cigány kultúrák új konstrukcióit hozták létre, a „cigány” kategóriát új tartalommal töltötték meg, alapjaiban ingatva meg azokat a vélekedéseket, amelyek a cigányokra vonatkozóan a többségi társadalom legtöbb tagjában azt megelőzően éltek.
A kulturális antropológiai cigánykutatások történetének minden részletre kiterjedő összefoglalása még várat magára.
A jelen kötetet is csak annak tekinthetjük, mint ami ehhez a jövőben megszülető műhöz járul hozzá.
Leginkább a 20.
század második felében megjelent tanulmányok bemutatására vállalkozik, közülük is kifejezetten a Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon végzett, úttörő kutatások eredményeinek ismertetésére.
„Hőseink” között vannak előfutárok is, mint például Wlislocki Henrik vagy Sigismondo Caccini.
A könyv által kijelölt időszak főszereplői azonban Philippe Lemaire de Marne, Marie-Paul Dollé, Aparna Rao, Patrick Williams, Bernard Formoso, Alain Reyniers, Leonardo Piasere és Michael Stewart.

Related Results

Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében
Többdimenziós kulturális értékteremtés a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja a kulturális értékteremtés jellemzőinek bemutatása a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa program (továbbiakban Veszprém-Balato...
Az Agóra Veszprém Kulturális Központ szerepvállalása a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programban
Az Agóra Veszprém Kulturális Központ szerepvállalása a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programban
2023-ban Veszprém városa viselhette az Európai Unió rangos kulturális címét, az Európa Kulturális Fővárosa titulust, immáron második magyar városként, ugyanis 2010-ben Pécs valósít...
A ritmikai készségek fejlődése és fejlesztése az ének-zene órákon 6–8 éves tanulók körében
A ritmikai készségek fejlődése és fejlesztése az ének-zene órákon 6–8 éves tanulók körében
A zenei tevékenységek számos pozitív transzferhatásuk mellett örömforrást is jelentenek. Az iskolai zenei képességfejlesztés elsősorban az ének-zene órákon történik, mely az általá...
A KULTURÁLIS POLITIKA AZ ÁLLAMHATALOM ÉS A SZABADSÁG HATÁRÁN BRANKO PRNJAT
A KULTURÁLIS POLITIKA AZ ÁLLAMHATALOM ÉS A SZABADSÁG HATÁRÁN BRANKO PRNJAT
A kulturális politika nem új keletű fogalom, felismerhető az időszámításunk előtti időszakban is, majd végigkísérhető a történelem folyamán egészen napjainkig. Kutatásának szüksége...
Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke : Egy formálódó habitus nyomában
Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke : Egy formálódó habitus nyomában
Tanulmányunkban elemezzük, hogy az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos attitűdöket mennyiben határozza meg a fogyasztók kulturális tőkéje. Írásunkkal a Bourdieu és Veblen írásai ny...
Collective Trauma in Early Modern English Revenge Tragedy
Collective Trauma in Early Modern English Revenge Tragedy
Disszertációmnak, amely a koramodern angol bosszúdrámát az angol reformáció eseményeinek összefüggésében vizsgálja, két elméleti alappillére van: az egyik a kulturális emlékezet, a...
Kulturális intézmények térségi továbbgyűrűző hatása Szombathely példáján keresztül
Kulturális intézmények térségi továbbgyűrűző hatása Szombathely példáján keresztül
A városrégiók központi városai meghatározó szerepet töltenek be a térség szolgáltatás ellátásában is. A nagyvárosok kulturális intézményrendszere is hatással van a környékbeli tele...
„És ha parergon lenne a cím?”
„És ha parergon lenne a cím?”
A doktori disszertáció az angol romantika szépművészete és irodalma között létrejövő határok kijelölésének kérdését járja körül, és a határvonalak megsértésének, átlépésének a köve...

Back to Top