Javascript must be enabled to continue!
„És ha parergon lenne a cím?”
View through CrossRef
A doktori disszertáció az angol romantika szépművészete és irodalma között létrejövő határok kijelölésének kérdését járja körül, és a határvonalak megsértésének, átlépésének a következményeit kutatja. A doktori munka a keretezés egy esztétikai szempontból speciális esetéből, a ún. parergon jelenségéből indul ki. Célja, hogy nyomon követhetővé tegye a jelenség irodalom- és festészettörténeti változásait. A művészeti alkotásokat kísérő értelmezői fejezetek két szempontra koncentrálnak az értekezésben: 1. Egyrészt arra, hogy az adott szerző és az általa képviselt irányzat mit vall és valósít meg a határosság, a parergonalitás szempontjából. 2. Másrészt arra, hogy az antikvitástól a huszadik századig terjedő parergonalitással kapcsolatos elméletek, hogyan képesek újraolvasni és más kontextusban láttatni az adott műveket. Az első értelmező fejezet Percy Bysshe Shelley hazánkban kevéssé ismert versével (On the Medusa of Leonardo Da Vinci in the Florentine Gallery), és hozzá kapcsolódó – tévesen Leonardo da Vincinek tulajdonított – festménynek, a Medúzafejnek, az ekphrasztikus kapcsolatával foglalkozik, valamint tágabb értelemben magának a Medúza alaknak az antikvitástól kezdődő, főbb irodalmi és képzőművészeti alkotásait tekinti át napjainkig. A másik nagyobb fejezet, William Turner festészeti alkotásaiban a fenséges ábrázolásának a térrel kapcsolatos összefüggéseire mutat rá, ez által pedig arra, hogy egyes fenségesnek mondott alkotásokban miként változik a határ és annak eltörlésének igénye. William Turnerről munkássága azonban nemcsak festészeti, hanem irodalmi alkotásokat is felölel, amint arra a kutatás utolsó ötven évében, elenyészően ritkán, de már felhívták a figyelmet. Turner az életében több, mint 53 képhez csatolt saját költészeti alkotást vagy idézetet kortárs vagy klasszikus szerzőktől, és ezeknek az irodalmi alkotásoknak a képekkel való összevetése képezi a fejezet törzsanyagát. A festményekhez csatolt szövegek interpretációja különösen fontos adalékokkal szolgálhatna az eddig kialakult Turner-recepció állásfoglalásaihoz képest, és a dolgozat célkitűzése az, hogy nemzetközileg is releváns, ugyanakkor a magyar esztétikai és irodalomtudományi diskurzus számára is új eredményeket hozzon. A disszertáció nem a parergon első antik lejegyzésétől napjainkig felvázolt fogalomtörténetén belüli (ön)ellentmondások feltárását és kiküszöbölését tűzi ki céljául, hanem értelmezett műveken keresztül fellépő fogalmi különbségek felismerését és szintetizálását kísérli meg, kinyitva ezzel a parergonalitás többféle megvitatásra alkalmas diskurzusrendszerét.
Title: „És ha parergon lenne a cím?”
Description:
A doktori disszertáció az angol romantika szépművészete és irodalma között létrejövő határok kijelölésének kérdését járja körül, és a határvonalak megsértésének, átlépésének a következményeit kutatja.
A doktori munka a keretezés egy esztétikai szempontból speciális esetéből, a ún.
parergon jelenségéből indul ki.
Célja, hogy nyomon követhetővé tegye a jelenség irodalom- és festészettörténeti változásait.
A művészeti alkotásokat kísérő értelmezői fejezetek két szempontra koncentrálnak az értekezésben: 1.
Egyrészt arra, hogy az adott szerző és az általa képviselt irányzat mit vall és valósít meg a határosság, a parergonalitás szempontjából.
2.
Másrészt arra, hogy az antikvitástól a huszadik századig terjedő parergonalitással kapcsolatos elméletek, hogyan képesek újraolvasni és más kontextusban láttatni az adott műveket.
Az első értelmező fejezet Percy Bysshe Shelley hazánkban kevéssé ismert versével (On the Medusa of Leonardo Da Vinci in the Florentine Gallery), és hozzá kapcsolódó – tévesen Leonardo da Vincinek tulajdonított – festménynek, a Medúzafejnek, az ekphrasztikus kapcsolatával foglalkozik, valamint tágabb értelemben magának a Medúza alaknak az antikvitástól kezdődő, főbb irodalmi és képzőművészeti alkotásait tekinti át napjainkig.
A másik nagyobb fejezet, William Turner festészeti alkotásaiban a fenséges ábrázolásának a térrel kapcsolatos összefüggéseire mutat rá, ez által pedig arra, hogy egyes fenségesnek mondott alkotásokban miként változik a határ és annak eltörlésének igénye.
William Turnerről munkássága azonban nemcsak festészeti, hanem irodalmi alkotásokat is felölel, amint arra a kutatás utolsó ötven évében, elenyészően ritkán, de már felhívták a figyelmet.
Turner az életében több, mint 53 képhez csatolt saját költészeti alkotást vagy idézetet kortárs vagy klasszikus szerzőktől, és ezeknek az irodalmi alkotásoknak a képekkel való összevetése képezi a fejezet törzsanyagát.
A festményekhez csatolt szövegek interpretációja különösen fontos adalékokkal szolgálhatna az eddig kialakult Turner-recepció állásfoglalásaihoz képest, és a dolgozat célkitűzése az, hogy nemzetközileg is releváns, ugyanakkor a magyar esztétikai és irodalomtudományi diskurzus számára is új eredményeket hozzon.
A disszertáció nem a parergon első antik lejegyzésétől napjainkig felvázolt fogalomtörténetén belüli (ön)ellentmondások feltárását és kiküszöbölését tűzi ki céljául, hanem értelmezett műveken keresztül fellépő fogalmi különbségek felismerését és szintetizálását kísérli meg, kinyitva ezzel a parergonalitás többféle megvitatásra alkalmas diskurzusrendszerét.
Related Results
leveraging city information modeling (CIM) with a comprehensive socio-environmental system for neighborhood decision-making
leveraging city information modeling (CIM) with a comprehensive socio-environmental system for neighborhood decision-making
Mobilisation de la modélisation des informations de la ville (CIM) avec un système socio-environnemental complet pour la prise de décision à l'échelle du quartier
D...
Genetic Dissection of Triple Rust Resistance (Leaf, Yellow, and Stem Rust) in Kenyan Wheat Cultivar, “Kasuku”
Genetic Dissection of Triple Rust Resistance (Leaf, Yellow, and Stem Rust) in Kenyan Wheat Cultivar, “Kasuku”
Climate change is driving the spread of transboundary wheat diseases, necessitating the development of resilient wheat varieties for sustainable agriculture. Wheat rusts, including...
Incidence and Severity of Chemotherapyinduced Mucositis: A Cross-sectional Study
Incidence and Severity of Chemotherapyinduced Mucositis: A Cross-sectional Study
Introduction: Chemotherapy-induced Mucositis (CIM) is a debilitating complication in cancer treatment, affecting patient quality of life and often leading to treatment modification...
El parergon: De la periferia al centro
El parergon: De la periferia al centro
El presente texto busca explicar el concepto de parergon y su evolución dentro de las artes visuales, para ello, nos remitimos a la Critica del Juicio (1790) de Immanuel Kant. Allí...
¿Cumplimos el objetivo de farmacocinética y farmacodinamia en pacientes críticos que reciben antibióticos betalactámicos?
¿Cumplimos el objetivo de farmacocinética y farmacodinamia en pacientes críticos que reciben antibióticos betalactámicos?
Introducción: Los pacientes críticamente enfermos presentan cambios fisiopatológicos que alteran las concentraciones de antibióticos betalactámicos. El objetivo fue determinar si l...
CSCI PRESIDENT’S MESSAGE
CSCI PRESIDENT’S MESSAGE
Dear Clinical and Investigative Medicine (CIM) readers, I write this message to solicit your help in making the Canadian Society for Clinical Investigation a vital society for medi...
Computer-integrated manufacturing in Japan (Panel)
Computer-integrated manufacturing in Japan (Panel)
Recent progress in Japanese computer-integrated manufacturing (CIM) includes the integration of computer graphics, database management systems, local area networks, robotics and so...
TOPRAK ALTI DAMLA SULAMA YÖNTEMİ İLE SULANAN SERİN VE SICAK İKLİM ÇİMLERİNDE SULAMA ZAMANI PLANLAMASI
TOPRAK ALTI DAMLA SULAMA YÖNTEMİ İLE SULANAN SERİN VE SICAK İKLİM ÇİMLERİNDE SULAMA ZAMANI PLANLAMASI
Bu çalışma, Tekirdağ
koşullarında toprak altı damla sulama yöntemiyle sulanan serin ve sıcak iklim
çim türlerinde, sulama zamanının planlanması amacıyla, Tekirdağ-İstanbul il
sınır...

