A szolnoki oszmán palota régészeti kutatása

Az Alföldön, a Tisza mentén található Szolnokot Buda 1541. évi megszállása után alig több mint tíz évvel, 1552-ben foglalták el a törökök. Ezután lett sokáig az Oszmán Birodalom legészakibb, budai vilájetének egyik jelentős, határ menti szandzsákszékhelye. Közigazgatási hovatartozásában Eger 1596. évi török kézre kerülése után következett be változás, ugyanis ekkor Szolnokot az újonnan felállított egri pasalikhoz sorolták és egészen 1685-ben bekövetkezett visszafoglalásáig uralmuk alatt tartották. A régészeti kutatások és az írott források hiánya miatt az egykor itt állt épületekről kevés ismerettel rendelkeztünk. Az 1665-ben ide látogató Evlia cselebi csupán egyetlen épületet említett meg röviden Szolnokon, a várbeli uralkodói dzsámit, ami azt sugallja, hogy a palánkerősségben további, feljegyzésre érdemes épülettel nem számolhatunk. Emiatt váratlan volt, amikor 2018-ban, a várban folytatott régészeti ásatáson egy a hódoltságban korábban még nem azonosított épülettípusra, egy reprezentatív, emeletes oszmán épület maradványaira bukkantunk. Jelen tanulmány az előkerült építészeti részleteket mutatja be, alapját képezve egy későbbi építészeti és történeti rekonstrukciónak.