Javascript must be enabled to continue!
A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
View through CrossRef
Amikor a felek szerződést kötnek egymással, általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni. Munkajogi szempontból ezért a munkahely több szempontból is jelentőséggel bír, annak anyagi és eljárási jogi következményei is vannak. A tanulmány a munkahely, szűkebben a szokásos munkavégzési hely pontos jelentése körüli homályt igyekszik körbejárni, kitekintve az uniós és külföldi jogi szabályozásra is. A kutatás célja felhívni a jogalkotás és munkajogtudomány figyelmét a kérdést övező diszkrepanciákra.
Title: A munkavégzés helyének problematikája, különösen a szokásos munkahely anyagi jogi és eljárási jogi kérdéseire tekintettel
Description:
Amikor a felek szerződést kötnek egymással, általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni.
Munkajogi szempontból ezért a munkahely több szempontból is jelentőséggel bír, annak anyagi és eljárási jogi következményei is vannak.
A tanulmány a munkahely, szűkebben a szokásos munkavégzési hely pontos jelentése körüli homályt igyekszik körbejárni, kitekintve az uniós és külföldi jogi szabályozásra is.
A kutatás célja felhívni a jogalkotás és munkajogtudomány figyelmét a kérdést övező diszkrepanciákra.
Related Results
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruh...
A hazai lakosság hitelfelvételi folyamatai
A hazai lakosság hitelfelvételi folyamatai
Dolgozatom célja a hazai háztartási hitelezési hitelhez jutási folyamatok átfogó bemutatása makroszintű és mikroszintű adatok elemzésével. A makroszintű elemzés célja a lakossági h...
A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban é...
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A családpolitika történeti és jogi háttere Szlovákiában
A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése a napjaikban már szinte valamennyi fejlett országban tapasztalható, így Magyarországon is. Dolgozatunk egy szomszédos ország jogrendszerét...
A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira
A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira
A jogrendszer működésében meghatározó szerepet játszik a bírói gyakorlat, és ez különösen igaz olyan területeken, ahol a generálklauzulák tartalmát a bírói gyakorlat alakítja. A bí...
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Teleszky István öröklési jogi törvénytervezete, különös figyelemmel a törvényes öröklés rendezésére
Magyarországon az osztrák-magyar kiegyezést követően a kormányzás elérkezettnek látta az időt egy általános polgári jogi kódex létrehozására, amelynek keretében 1873-ban Pauler Tiv...
„Törvényt szabni az asszonyoknak” Egy 18. századi jogszabálygyűjtemény jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatai
„Törvényt szabni az asszonyoknak” Egy 18. századi jogszabálygyűjtemény jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatai
"Making a law for women" - legal cultural history and legal ethnographic data on an 18th century lawbook Farkas Cserei Nagy-ajtai (1719-1782) wrote a book between 1760 and 1770: "T...
Jog és irodalom a ponyván. Népi jogtudat, jogi meret és jogi szocializáció a 19. század végén
Jog és irodalom a ponyván. Népi jogtudat, jogi meret és jogi szocializáció a 19. század végén
Law and literature in popular readings. Legal consciousness, legal knowledge and legal socialisation at the end of the 19th century. The paper aims to highlight a barely known corp...


