A korlátozott precedensrendszer hatása a kúriai ítéletek hivatkozásaira

A jogrendszer működésében meghatározó szerepet játszik a bírói gyakorlat, és ez különösen igaz olyan területeken, ahol a generálklauzulák tartalmát a bírói gyakorlat alakítja. A bírói gyakorlat feltárása, megismerése a jogászi munka fontos feladata és a jogi érvelés fontos forrása. A tanulmány a nemzetközi szakirodalom alapján bemutatja a hálózatkutatás és a bírói gyakorlat, a precedensek kapcsán született eredményeket. A kutatást ezt követően a magyar korlátozott precedensrendszeren folytatjuk tovább, ismertetve annak főbb jellemzőit, majd a magyar rendes bírósági gyakorlat, ezen belül is a polgári-gazdasági ügyszakos gyakorlat hivatkozási hálózatát elemezzük. A kutatás a korlátozott precedensrendszer bevezetése okán aktuális, mert ezzel a módszerrel a bírói gyakorlat alakulásának olyan összefüggései mutathatók ki, amelyek a joggyakorlat számára is előremutatóak, mivel egyfajta térképet nyújtanak a bírói gyakorlathoz, ezáltal az adott jogkérdésre irányadó precedensképes határozatokhoz. A kutatás elsőként a Kúria döntéseinek hivatkozási hálózatát vizsgálja, majd ugyanezt a Kúria döntéseinek jogi érvelésében elemezzük, végül összevetjük a precedensképes határozatok és a szerkesztett határozatok hivatkozási dinamikáját. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kúriai döntések jogi érvelésében a korlátozott precedensrendszer bevezetésével jelentősen megnőtt a szerkesztett határozatokon kívüli BHGY-határozatokra hivatkozások átlagos száma. Megállapítható az is, hogy a BHGY-határozatok hivatkozásának növekedésével nem csökkent a szerkesztett határozatok szerepe. A szerkesztett határozatok használatának okai közül a magunk részéről idesoroljuk a határozatok kereshetőségét és általában a határozatok szerkesztését (rövidítését és a jogi esszencia kiemelését), valamint az elvi tételek azonosítását. A hálózatkutatási módszerekkel a tanulmány bemutatja a hivatkozások gyakorlatának dinamikáját, tendenciáját.