Reflexiók a jogegységi panasz kezdeti működésére, különös tekintettel az első indokolatlan eltérést megállapító jogegységi panasz határozatra

A Kúria jogegység, vagyis az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában legmagasabb bírói fórumként betöltött alkotmányos szerepében jelentős változás következett be 2020-ban. A korlátozott precedensrendszer hatályba lépése által a jogegységet immáron már első sorban a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataihoz társuló kötőerő biztosítja. A rendszernek egy fontos elemét adja a jogegységi panasz elnevezésű új jogorvoslati eljárás. Jogegységi panasszal lehet élni a kúria felülvizsgálattal tovább nem támadható határozatával szemben, amennyiben a határozat eltérést tartalmaz a Kúria közzétett határozatától. Indokolatlan eltérés esetén a Jogegységi Panasz Tanács a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, valamint kimondja a bíróságokra kötelező jogértelmezést, ezzel előmozdítva a jogegységet. A tanulmány célja behatóbban megvizsgálni a legelső olyan jogegységi panasz ügyet, amikor a Jogegységi Panasz Tanács indokolatlan eltérést állapított meg. A vizsgálat kiterjed az alapügy tényállásának bemutatására, továbbá a jogegységi panasz lényegét adó jogkérdésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata megalapozhat-e perújítást. A jogkérdés bemutatásánál külön figyelmet kap az előzetes döntéshozatallal foglalkozó nemzetközi uniós szakirodalomban, a perújítással kapcsolatban pedig a hazai eljárásjogi szakirodalomban kialakult álláspontok ismertetésére.