Jólét vagy jóllét?

Az iskolai és a tanulói jóllét fogalmának terjedése a XXI. század elejére vezethető vissza, bár a hazai és nemzetközi szakirodalomban mindkét meghatározás használata széles körben elterjedt, mégsem mindig egyértelműek a jelentésbéli különbségek, megkülönböztetésüket nehezíti, hogy ezek a kifejezések gyakran váltakozva jelennek meg, sőt, akár egy tanulmányon belül is szinonimákként azonos értelmet hordoznak (Nagy, 2015). Az iskola központi szerepet tölt be a serdülők fejlődésében, hiszen fő munkahelyként szolgál ezen korosztály számára, amelyet olyan, a felnőttekéhez hasonló elvárások jellemeznek, mint a monotonitástűrés, a határidők betartásának fontossága, valamint az egyéni felelősség vállalásának hangsúlyozása (Samdal, Dür és Freeman, 2004). A felnőttekhez hasonlóan a serdülők is olyan benyomásokkal, kihívásokkal szembesülnek, amelyek akár szorongást vagy stresszt okozhatnak számukra, és ennek következtében befolyásolják iskolai jóllétüket, többnyire negatív irányban. Az iskolai jóllét nemcsak a jelenlegi és jövőbeli jóllétben és egészségi állapotban játszik fontos szerepet (Bond, Butler, Thomas, Carlin, Glover és Bowes, 2007; Samdal, Dür és Freeman, 2004), hanem a későbbi tanulmányi eredményekben is meghatározó szerepet tölt majd be (Upadyaya és Salmela-Aro, 2013).