A terepen végzett forenzikus munka

Mindennapjainkra kialakult Magyarországon is egy olyan új szakterület, mely előtte korábban soha nem létezett: a bűnügyi célú digitális forenzikus szakterület. Ez a szakterület egy összetett számítástechnikai szakértői jellegű tevékenységet takar, melynek célja és feladata a büntetőeljárások során a bizonyítékok felkutatása és/vagy a bizonyítékként lefoglalt számítástechnikai úton előállított digitális adatokat tartalmazó eszközök és/vagy eszközrendszerek (pl. számítógépes hálózatok) adatainak biztonságos és hiteles adatmentése, az adatmentésből származó további bizonyítékként szolgáló adatok kinyerése és rögzítése, illetve átadása a büntetőeljárást lefolytató szerv részére. Ezt a tevékenységet összefoglalóan és röviden csak computer forensics néven nevezik nemzetközi zsargonban, hazánkban pedig egyszerűen csak forenzikus tevékenységnek nevezzük. A magyar rendőrségen belül egyetlen olyan szervezeti egység létezik jelenleg, mely amellett, hogy kriminalisztikai értelemben nemcsak történelmet írt, de emellett egyedülálló módon biztosítja a rendőrség bűnügyi állománya által folytatott büntetőeljárások során a különféle számítástechnikai és/vagy mobilkommunikációs eszközökből, illetve digitális adathordozókból az adatok kinyerését. A rendőrségen belül a forenzikus szakterület létrehozásának megálmodásában, annak létrejöttében és kialakításában, valamint a ma ismert szintre történő fejlesztésében utolérhetetlen érdemeket szereztem, mint szakterület megalakítója és az ezzel foglalkozó szervezeti egység megalapítója, illetve első vezetője. Ez a szakterület olyan fiatal, hogy alig lelhető fel magyar nyelvű szakirodalom. Sőt, olyannyira fiatal, hogy az első általános szabályozásnak tekinthető két módszertani körlevelet 2019. december 17-én adta ki az NSZKK főigazgatója. Az egyik „A digitális adattároló eszközök vizsgálatának általános eljárásainak meghatározásáról” címmel kiadott körlevél, míg a másik a „A mobilkommunikációs eszközök vizsgálatának általános eljárásainak meghatározásáról” címmel kiadott körlevél. Ezt követte majdnem egy évvel később (2020. november 19-én) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 6/2020. számon „Az elektronikus adatok vizsgálatának általános alapelveiről” címmel kiadott módszertani körlevele, mely végre iránymutatást ad az igazságügyi számítástechnikai szakértők részére is, és a szakterülettel foglalkozó rendvédelmi szervek azon munkatársai részére is, akinek a számítógépes forenzikus tevékenység a feladatuk. Gyakran a bűnügyi helyszíneken kerülnek lefoglalásra azok IT eszközök, melyek feltételezett adattartalmát későbbiekben bizonyítékként felhasználni kívánja a büntetőeljárást lefolytató szervezet. A helyzet jellegéből adódóan nemcsak időprésben van a kutatást/lefoglalást/szemlét lefolytató állomány, de adott esetekben jóval stresszesebb a környezet is, ahol ebből adódóan jóval nagyobb a hibázás lehetősége is. Számos esetben pedig nincs elegendő idő, vagy nincs lehetőség arra, hogy szakértő, illetve megfelelő szakértelemmel rendelkező személy is jelen legyen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a helyszíneken milyen IT eszközökkel kapcsolatos döntések születnek (lefoglalás, részleges átvizsgálás, helyszíni adatmentés, stb.) és milyen eszközismerettel, milyen szakértelemmel rendelkező személyek által milyen sorrendben milyen módon történik egy adott IT eszközhöz a hozzáférés, mi és hogyan kerül rögzítésre és hogyan történik majd az eszköz adatainak mentése, stb. Ezekre a kérdésekre ugyanis egyik szakértői módszertani körlevél sem ad kielégítő választ a három közül, márpedig a büntetőeljárások – és ezáltal az eljárásban résztvevők (sértett tanú, gyanúsított) – sorsa is múlhat azon, hogy egy helyszínen végrehajtott forenzikus tevékenység során egy adott IT eszközből kinyerhető-e az adat és az hiteles bizonyítékként szolgálhat-e majd a bírósági szakban. Ezzel nem bírálni kívánom a körleveleket, mert azok rendkívül fontos űrt töltenek be és egyben lefektetik azokat az alapokat és szabályokat is, melyeknek köszönhetően ezen az új szakterületen dolgozó szakértők egységesen értelmezve, egységes szabályrendszer mentén végezhetik végre a tevékenységüket. Az egyetemi jegyzet nem tárgyalja részletesen az digitális forenzikus szakértői hardver és szoftvereszközök összes lehetséges beállításait, azok részletes leírását és használatuk összes lehetséges módját, mivel erre több kötetnyi terjedelemben írt könyv sem lenne elegendő. Remélem, a leírtak kellő szakmai segítséget nyújtanak majd azoknak, akik ezzel az új és érdekes szakterülettel kívánnak foglalkozni a jövőben, illetőleg részleteiben vagy egészében tananyagként is szolgálhat akár az egyetemi alapképzésben is. Segítséget nyújthat azoknak is, akik a bűnügyi helyszíneken először kerülnek olyan helyzetbe, hogy ott IT eszközök lefoglalásával, adatmentésével kapcsolatos döntéseket kell meghozni.