Magánjogi és közjogi családjog – a családjogi jogalkotás 150 éves hagyományai és a gyermekvédelem családjogi követelményei

Jelen tanulmány a magánjog és a közjog határán álló családjogi jogterületet két összekapcsolódó résztéma tükrében elemzi. Az elsőként feldolgozott terület választ kíván adni arra a kérdésre, hogy az utóbbi 150 évben hogyan látta a hazai jogtudomány a családjog hovatartozását. Ennek vizsgálata érinti röviden és a családjog nézőpontjából a közjog, a magánjog, valamint a polgári jog összefüggés- és keret rendszerét, majd azt, hogy a hazai családjogi jogalkotás és a polgári jogi kodifikációk fényében hol helyezhető el a családjog. Az elmúlt másfél évszázad alatt többször is változott, hogy mi jellemzi az adott időszak családjogi rendelkezéseit, ezért a tanulmány helyenként röviden kitér erre is. Az igen gazdag hazai polgári jogi kodifikációs irodalom alapján a tanulmány foglalkozik a XIX–XX. század fordulójának családjogi joganyagával, a magánjogi kodifikációs törekvésekkel, majd az 1952. évi családjogi kódexszel. A 2013. évi Ptk. kodifikációjával összefüggésben a tanulmány – a második témára áttérve – a Negyedik Könyv családjogi alapelveit gyermekjogi szempontból tekinti át, majd felhívja a figyelmet arra, hogy az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény számos olyan gyermekjogot és szülői kötelességet tartalmaz, amelyek ugyan nem szerepelnek a családjogi rendelkezések között, de kifejezett családjogi jelentőségük van. A családjogi jogalkotás és családjogról való hazai gondolkodás nem zárja ki azt, hogy közjogi(bb) jellegű rendelkezések is alkalmazhatók legyenek, a Gyermekvédelmi törvény gyermekjogai és szülői kötelezettségei azonban egyelőre – igaz, lassan harminc éve – nem váltak élő joggá.