A foglalkoztatáspolitika globális kihívásai és lokális válaszok Kecskemét munkaerőpiacán

A 2010-es évtized közepére a vállalkozások humánerőforrás gazdálkodása belső és külső kihívásokkal szembesült a munkaerőpiac területén. Ahogyan Szemereyné Pataki – Bódis (2018) publikációjában is megállapítást nyert, egyszerre jelentkezik a nemzetgazdaságban a munkanélküliség és a jelentős munkaerőhiány. Doktori dolgozatomban fő célom a gazdaság globális fejlődése kapcsán a lokális, település szintű feladatok vizsgálata és modellezése, kiemelten fókuszálva a foglalkoztatás, munkaerőpiac területére. Kecskemét 2006. évi gazdaságpolitikai irányváltásától kiindulva, a Mercedes beruházás döntésének pillanatától – a felgyorsult növekedésre reagálva –, a városvezetés részéről új vezetői megközelítés vált szükségessé. Kecskeméten az ipari központtá fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy az adott időszakban a foglalkoztatáspolitikai kihívásoknak való megfelelés jelenti a legnagyobb közös célt. A dolgozatban ennek megfelelően a városvezetői szerepvállalás változását is elemzem, és bemutatom, hogy az együttműködést fókuszba állítva hogyan válik lehetővé egy településen – esetünkben Kecskeméten – a foglalkoztatás és ezzel összefüggésben a városfejlesztés területén a kihívások beazonosítása, valamint az azokra adható megoldások, városvezetői beavatkozások megtervezése. A dolgozatban elsősorban a következő fókuszterületekre koncentrálok: • a nagyvállalati beágyazódás, és annak hatása a lokális gazdaságra és foglalkoztatáspolitikára, • a humántőke felerősödő szerepének megismerése és fejlesztése, • a célorientált vezetési kultúrát támogató kooperatív együttműködési modell bemutatása, mely a közös célra történő fókuszálással lehetővé teszi a foglalkoztatáspolitikai kihívásoknak való megfelelést, • az ezekkel összefüggő települési minőségfejlesztés kérdései, beleértve a vezetői proaktivitást és szakképzést. Disszertációmban bemutatom, hogy a munkaerőpiaci kereslet-kínálat egyensúlyára egy adott településen több tényező gyakorol hatást, melyek köre tudományosan beazonosítható és leírható egy kooperatív együttműködési, vezetési modellel. A piaci igényeket kielégítve az együttműködés által létrehozott támogató szolgáltatások széles spektrumban tudnak reagálni az állandóan változó igényekre. Kutatásom újdonságtartalmaként ismertetem a kooperatív együttműködési modellt, mely az önkormányzati rendszerben jól hasznosítható, a vállalkozási környezet fejlődését támogató és lakossági elvárásoknak is megfelelni képes, együttműködésre épülő komplex program. A kecskeméti együttműködésen alapuló fejlesztési modell megvalósulásának munkáltatói, illetve munkavállalói szempontból történő elemzése visszaigazolta, hogy egy hatékonyan működő települési szintű együttműködés azon túl, hogy gyorsan képes támogatni a foglalkoztatókat és a munkavállalókat az újonnan megjelenő munkaerőpiaci igényekre való reagálásban, párhuzamosan hatást tud gyakorolni a helyi szak- és felnőttképzési rendszerre, egyúttal a lakossági elvárásoknak is képes megfelelni. A Triple Helix és továbbfejlesztett modelljei által vizsgált kooperatív együttműködés, valamint a teljesítmény értékelésére létrehozott kvantitatív és kvalitatív értékelő rendszer, és a települési életképességi index olyan általánosítható elemekkel rendelkezik, amely széleskörű felhasználhatóságot tesz lehetővé. Az újdonságnak számító, 21. századi kihívásoknak megfelelő versenyképességi mérés emellett további kutatási irányokat is előre vetíthet, kiemelve az együttműködésen alapuló fejlesztések hatékonyságának vizsgálatát települési vagy akár nagytérségi szinten.