SZÍNÉSZ SZÜLETIK, VAGY AZZÁ LESZ?

Kutatásommal a következő kérdésekkel kapcsolatos feltevéseimet szeretném igazolni: "A színész születik, vagy azzá lesz?" A szocializációnak milyen hatása van a színésszé válásra? A színészi pályára való alkalmasság eleve elrendeltetés, vagy az egyén élete folyamán tanulással, gyakorlással szerzi meg a megfelelő készségeket, s válik alkalmassá rá? A kulturális mező milyen befolyással bír a színészkarrier alakulására? Hogyan alakultak a színészkarrierek egykor és hogyan ma? Korábbi, kis mintán végzett kutatásom eredménye, hogy jelentősen hozzájárul az egyén színészi pályán való elindulásához, ha környezetében akad művészi beállítottságú ember, valamint erős hatással van erre az is, ha az iskolában van olyan pedagógus, aki elkezdi a fiatalt a színészi pálya felé terelni. Feltevésem az, hogy az egyének első 14 éve meghatározó arra nézve, hogy a színészi pálya felé indulnak-e el? Ezt színészek önéletrajzi könyveinek olvasásával, illetve színészekkel végzett szóbeli interjúk sokaságával igazolom. Kutatásom a következő tényekre mutat rá: jelentős szerepet játszik a színésszé válás folyamatában a szocializáció, az egyént körülvevő, művész beállítottságú emberek jelenléte; fontosak a „hozott” képességek, de nem elhanyagolhatók a tanulással megszerzett készségek a tekintetben, hogy kiből lesz jó színész; a kulturális mező nagy befolyással van a színészek karrierjére, ami régen is így volt és ma is így van, csak a bizonytalansági faktor változott. Tanulmányom rávilágít tehát arra, hogy a színészszé válás rögös útján meghatározóak az egyén kezdeti évei, de csak egyharmad részben határozzák meg a végeredményt, mert egyharmad részben számít a befektetett munka és egyharmad részben szerepe van ebben a szerencsének is.