Egy reprezentációs forma változatai – Zsigmond-kori csempés és oszmán-török szemes kályhák a csókakői várban

A csókakői vár (Fejér vármegye, móri járás) 1997 óta zajló feltárása 2017-ben fejeződött be (1. ábra 1–3), így az utóbbi években nagyobb lendületet vett a leletanyag feldolgozása.1 Munkánk során prioritás a vár tárgyi emlékeit ugyanazon súllyal kezelni, mint az épített emlékeket: azon céllal és igénnyel, hogy e leletanyag ne csak az építészettörténeti időrend támpontjául szolgáljon, hanem a vár mindenkori lakóinak anyagi kultúrájáról és életmódjáról is minél teljesebb összképet, egyfajta korszakonkénti „szociokulturális látleletet” is nyújtson. Érdekes szelete a kérdéskörnek a reprezentáció. A 13–17. század folyamán mindvégig használt csókakői vár különböző korszakaiban ennek megnyilvánulási formái (bizonyos időszakokban a teljes hiányuk, avagy – meglétük esetén – azok jellege és mértéke) jelentősen eltértek egymástól, jelezve az erősség (valamint birtokosai, elöljárói) súlyának és különböző funkcióinak időről-időre beálló változásait, a hangsúlyok eltolódásait. E tekintetben a csókakői leletanyag egyik legfigyelemreméltóbb tárgycsoportja a kályhacsempe- és kályhaszemanyag. Az abból kiolvasható tendenciákra fókuszáló alábbi tanulmányunkkal szeretnénk köszönteni a jelen kötet ünnepeltjét, a számos más kutatási terület mellett a székelykeresztúri kályhacsempék régészét.