Nürnbergtől Hágáig – Az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmi dilemmái

Jelen tanulmányomban – viszonylag késői megjelenése ellenére, a nemzetközi jogban és a mindennapokban is gyakran felmerülő – az emberiesség elleni bűncselekmények témáját kívánom körüljárni. Rövid történeti áttekintés után – amelynek során nemcsak a jelenség üldözésének létrejöttére, hanem a XX. század során végbemenő fejlődésére is kitérek – a XX. és XXI. században megjelenő, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY), a Ruandai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTR), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmának meghatározásához kapcsolódó gyakorlatát mutatom be. Ennek során részletesen megvizsgálom azokat az elemeket, amelyek mindhárom nemzetközi törvényszék gyakorlatában egységesen megjelennek, rámutatva ezeknek a bírósági gyakorlatban történő alkalmazására. Ezt követően foglalkozom az úgynevezett alapcselekmények bemutatásával, amelynek során az emberiesség elleni bűncselekmények megvalósulásának összes módjára kitérek. Dolgozatom során egy általános képet kívánok festeni a téma alapjairól, valamint ezen alapoknak a gyakorlatban történő megjelenéséről, mindezt pedig számos a fent említett törvényszékek előtt elbírált üggyel illusztrálom.