Javascript must be enabled to continue!
Közösségi tanulás járvány idején
View through CrossRef
Összefoglaló. A társadalmi innovációt és közösségi tanulást kutatók
általában társadalmi méretű természeti katasztrófákból indulnak ki
(Moulaert et al. 2013: 113–130). Mi a járványt próbáljuk
úgy tekinteni, mint az egész közösséget érő kihívást, amely új tanulásokat és
innovációkat eredményez (Márkus–Kozma 2019: 5–17).
Paradigmatikus kutatási módszerünk a résztvevő megfigyelés
(Moulaert–MacCallum 2019: 115–120). Ezt kiegészítjük a
szociális média elemzésével, valamint célzott interjúkkal és folyamatos
monitorozással. Az események lefutására példaként az oktatást (tanárokat,
tanulókat, szülőket és fönntartókat) használtuk. Négy lakossági csoportot és
jellegzetes magatartásaikat sikerült körvonalaznunk a kormányzat mint aktor
mellett: a „lojálisakat”, a „vádaskodókat”, az „aktívakat” és az
„innovatívakat”. Az oktatásügy története a járványveszély idején változó
dinamikát mutat. A járványveszély kihirdetésekor a civilek innovativitása
fellángolt; ezt azonban a kormányzati adminisztráció később fokozatosan
visszaszorította. A kívánatos ezzel szemben a felek partnersége lett volna.
Summary. Researchers of social innovation and community (social)
learning usually start their analyses from natural disasters (Moulaert
et al. 2013: 113–130). In this paper, we defined the first six
weeks of pandemic threat (COVID-19) in Hungary as a community-wide challenge
that resulted in new learning and innovation (Márkus–Kozma 2019:
5–17). We choose participatory observation as the main research
method (Moulaert–MacCallum 2019: 115–120) which was
complemented by social media analysis as well as targeted interviews and ongoing
monitoring. We used education (teachers, students, parents and owners of
institutions) as an example. We outlined four population groups and their
typical attitudes towards the government’s anti-virus education policy: the
“loyal”, the “accuser”, the “active” and the “innovative”. The education policy
showed changing dynamics at the time of the epidemic threat. When the threat was
announced, the innovativeness of civilians flared up; however, this was later
gradually suppressed by government decisions. The desired, on the other hand,
would have been a partnership between the parties.
Title: Közösségi tanulás járvány idején
Description:
Összefoglaló.
A társadalmi innovációt és közösségi tanulást kutatók
általában társadalmi méretű természeti katasztrófákból indulnak ki
(Moulaert et al.
2013: 113–130).
Mi a járványt próbáljuk
úgy tekinteni, mint az egész közösséget érő kihívást, amely új tanulásokat és
innovációkat eredményez (Márkus–Kozma 2019: 5–17).
Paradigmatikus kutatási módszerünk a résztvevő megfigyelés
(Moulaert–MacCallum 2019: 115–120).
Ezt kiegészítjük a
szociális média elemzésével, valamint célzott interjúkkal és folyamatos
monitorozással.
Az események lefutására példaként az oktatást (tanárokat,
tanulókat, szülőket és fönntartókat) használtuk.
Négy lakossági csoportot és
jellegzetes magatartásaikat sikerült körvonalaznunk a kormányzat mint aktor
mellett: a „lojálisakat”, a „vádaskodókat”, az „aktívakat” és az
„innovatívakat”.
Az oktatásügy története a járványveszély idején változó
dinamikát mutat.
A járványveszély kihirdetésekor a civilek innovativitása
fellángolt; ezt azonban a kormányzati adminisztráció később fokozatosan
visszaszorította.
A kívánatos ezzel szemben a felek partnersége lett volna.
Summary.
Researchers of social innovation and community (social)
learning usually start their analyses from natural disasters (Moulaert
et al.
2013: 113–130).
In this paper, we defined the first six
weeks of pandemic threat (COVID-19) in Hungary as a community-wide challenge
that resulted in new learning and innovation (Márkus–Kozma 2019:
5–17).
We choose participatory observation as the main research
method (Moulaert–MacCallum 2019: 115–120) which was
complemented by social media analysis as well as targeted interviews and ongoing
monitoring.
We used education (teachers, students, parents and owners of
institutions) as an example.
We outlined four population groups and their
typical attitudes towards the government’s anti-virus education policy: the
“loyal”, the “accuser”, the “active” and the “innovative”.
The education policy
showed changing dynamics at the time of the epidemic threat.
When the threat was
announced, the innovativeness of civilians flared up; however, this was later
gradually suppressed by government decisions.
The desired, on the other hand,
would have been a partnership between the parties.
Related Results
Investigating Lifelong Learning Competencies of Teacher Trainers in Myanmar
Investigating Lifelong Learning Competencies of Teacher Trainers in Myanmar
Az élethosszig tartó tanulás szakirodalmának szisztematikus vizsgálata feltárta, hogy három gyakori kutatási irány létezik: az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó politikai dokum...
Mi a közösségi informatika, és miért fontos?
Mi a közösségi informatika, és miért fontos?
A tanulmány bevezetést nyújt a közösségi informatika (KI) szakterületének megismeréséhez. A szerző meghatározása szerint a közösségi informatika az IKT olyan, közösségi célok eléré...
Tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás : A kampányok kimenetelét meghatározó tényezők a Crowdcube-platform vizsgálatán keresztül az Egyesült Királyságban
Tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás : A kampányok kimenetelét meghatározó tényezők a Crowdcube-platform vizsgálatán keresztül az Egyesült Királyságban
A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az összegyűjtött források nagyságát, valamint a Crowdcubeplatformon keresztül történő tulajdonositőke-alapú közösségi finanszírozás sikerét va...
Online tanulókörök az élethosszig tartó tanulás folyamatában
Online tanulókörök az élethosszig tartó tanulás folyamatában
Az elmúlt időszak kihívásai (Covid19, energiaválság stb.) egyre inkább felértékelik az online tanulási lehetőségeket és közösségi élményeket az élethosszig tartó és az élet minden ...
Jógyakorlatok a koronavírus-járvány idején a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban
Jógyakorlatok a koronavírus-járvány idején a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban
A koronavírus járvány nagy befolyással van a személyes kapcsolatokra. Kutatásomban azt járom körül, hogy az Erkel Ferenc Művelődési Központ aktív csoportjainak szokásaira és tevéke...
Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2.
Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2.
A Neveléstudományi Intézet 2022-ben már összeállított egy módszertani kötetet a felsőoktatásban hatékonyan alkalmazható innovatív oktatási módszerek közül válogatva (mint pl. koope...
Baráti kapcsolatok változása a Covid19-járvány alatt
Baráti kapcsolatok változása a Covid19-járvány alatt
Az önkéntesen választott baráti kapcsolatok fontos integrációs szerepet töltenek be és az egyén jóllétéhez is nagymértékben hozzájárulnak. A tanulmányban a baráti kapcsolatok válto...
Digitalisation and organizational learning in schools
Digitalisation and organizational learning in schools
Ebben a cikkalapú doktori értekezésben a digitalizáció és a szervezeti tanulás komplex kapcsolatát vizsgálom a magyar iskolák kontextusában, különösen a COVID-19 világjárvány idejé...

