Az infokommunikációs eszközhasználat összefüggései a beszéd- és nyelvi fejlődéssel a kofa-3 kérdőív alapján

Az utóbbi évtizedekben megjelenő digitális fejlődés minden területen érezteti hatását. A gazdasági életben az informatika világa húzóágazattá nőtte ki magát. A társadalomban pedig a mindennapi élet részévé vált a digitális eszközök használata. Néhány évtizede még a televízió ártalmas hatásairól olvashattunk, ma azonban a televízión kívül még számos eszköz megjelent a háztartásokban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az információs és kommunikációs eszközhasználat a magyar háztartásokban 2009-ben 63% volt, 2019-ben ez 86% lett. Az internethasználók korcsoport szerinti megoszlása a hivatal adati alapján a 16-24 évesek 99%-a, a 25-34 évesek 98%-a, a 35-44 évesek 97%-a használja az internetet. A magáncélú internethasználatban az e-mail küldésén kívül igen magas arányban-több mint 86% van jelen az információ keresés árukról, szolgáltatásokról, egészségügyről( KSH 2019). Az infokommunikációs eszközhasználat tehát a mindennapok részévé vált. A közszolgáltatások eléréséhez is egyre inkább az online teret használjuk. Az információszerzéshez ma már elengedhetetlenné vált, hogy minden családban legyenek olyan eszközök, amelyeken ezeket a tartalmakat elérheti. Az infokommunikáció ilyen nagy arányú jelen léte vajon befolyásolja-e a beszéd-és nyelvi fejlődést. A pedagógiai szakszolgálatok adatai alapján évről évre emelkedik azon logopédiai esetek száma, akiknek beszéd és nyelvi fejlődése eltérő ütemben fejlődik. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy van-e összefüggés az IKT használat és beszédfejlődési késés között. Kiinduló hipotézisünk szerint az IKT-eszközök kisgyermekkori használata negatívan befolyásolhatja a nyelvi képességek fejlődését. A nyelvi képességek fejlődésének legintenzívebb szakasza 1,5–3 éves kor között zajlik. A gyermek idegrendszere ebben az időszakban kétszer olyan aktív, mint egy 18-20 évesé (Shore, 1997). A koragyermekkori médiahasználat és a kognitív képességek működése között pedig már tártak fel összefüggéseket (Kostyrka-Allchorne Cooper & Simpson, 2017). Az előadásban bemutatandó eredmények két kérdőív összevetésére épülnek. Az óvoda kezdetén álló gyermekek nyelvi képességeinek szűrésére a Macarthur-Bates Kommunikációs Fejlő-dési Adattár III. (KOFA-3) (Kas 2010) kérdőívet, az infokomunikációs eszközhasználat fel-méréséhez pedig az Egyetem kutatócsoportja által összeállított kérdéssort használtuk. A médiahasználati kérdéssorban választ kerestünk arra, hogy mikor jelenik meg a médiahasználat a gyermekek életében, illetve vannak-e saját eszközeik; valamint a szülők mennyire kontrollálják gyermekük médiahasználatát. Eddigi vizsgálataink alapján a szülők tudatos médiahasználata befolyásolja a nyelvi képességek fejlődését.