Javascript must be enabled to continue!
Education
View through CrossRef
Az egészségügyi ellátórendszerek nem tudtak teljes mértékben és megfelelő módon viszonyulni a mentális betegségekhez. Antonovsky megalkotta a „salutogenesis” elméletet, mely a koherencia-érzés fogalmával hozzájárul a mentális egészség javulásához. Jelen kutatás célja a koherencia-érzés és az önértékelés vizsgálata gyermekek és serdülők között tanulmányi teljesítményükkel összefüggésben. Módszer: A vizsgálati alanyok egy része (N=199) szegedi tanuló volt, másik része (N=124) az SZTE Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának páciensei közül került ki. Az alábbi önkitöltős kérdőíveket használtam: Koherencia-Érzés Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála, Képességek és Nehézségek Kérdőív, Életminőség Kérdőív, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, valamint Demográfiai és Negatív Életesemény Kérdőív. Eredmények: A koherencia-érzés, az önértékelés, az életminőség és a szubjektív szociális támogatottság alacsonyabb volt a pszichiátriai mintában. A gyermekek koherencia-érzése és önértékelése magasabb, életminősége jobb volt a serdülőknél. A koherencia-érzést prediktálta az önértékelés, életminőség, szociális támogatottság és a pszichés/viselkedési tünetek jelenléte. Az előző tanév iskolai átlaga összefüggést mutatott a koherencia-érzéssel, életkorral, nemmel, és a pszichés/viselkedési problémákkal. A koherencia-érzés csak az átlag populációs mintában jósolta meg az iskolai átlagot. A pszichiátriai mintában az érzelmi zavarok prediktálták legerősebben az iskolai teljesítményt. A kutatás kvalitatív eredményei alapján a depressziós serdülők nem értették magukat, rosszul irányították az életüket és értelmetlennek érezték azt. Összefoglalás: A fiatalok mentális problémái jelentős mértékben felelősek a tanulmányi nehézségekért. Az érzelmi tünetek megakadályozzák az adaptív alkalmazkodást a serdülők negatív életesemények, kortárskapcsolati problémák, családi és romantikus kapcsolatokhoz kötődő stresszorokhoz. A pszichés/magatartási problémákkal küzdő fiatalok nagyobb kihívással találják szembe magukat identitásuk kialakítása és megszilárdítása terén. A koherencia-érzés protektív tényező lehet az iskolai stresszel való megküzdésben. Az életminőség javítása a kezelés fontos célja, főleg amikor a pszichés/magatartási tünetek csak részlegesen javulnak.
Title: Education
Description:
Az egészségügyi ellátórendszerek nem tudtak teljes mértékben és megfelelő módon viszonyulni a mentális betegségekhez.
Antonovsky megalkotta a „salutogenesis” elméletet, mely a koherencia-érzés fogalmával hozzájárul a mentális egészség javulásához.
Jelen kutatás célja a koherencia-érzés és az önértékelés vizsgálata gyermekek és serdülők között tanulmányi teljesítményükkel összefüggésben.
Módszer: A vizsgálati alanyok egy része (N=199) szegedi tanuló volt, másik része (N=124) az SZTE Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának páciensei közül került ki.
Az alábbi önkitöltős kérdőíveket használtam: Koherencia-Érzés Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála, Képességek és Nehézségek Kérdőív, Életminőség Kérdőív, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, valamint Demográfiai és Negatív Életesemény Kérdőív.
Eredmények: A koherencia-érzés, az önértékelés, az életminőség és a szubjektív szociális támogatottság alacsonyabb volt a pszichiátriai mintában.
A gyermekek koherencia-érzése és önértékelése magasabb, életminősége jobb volt a serdülőknél.
A koherencia-érzést prediktálta az önértékelés, életminőség, szociális támogatottság és a pszichés/viselkedési tünetek jelenléte.
Az előző tanév iskolai átlaga összefüggést mutatott a koherencia-érzéssel, életkorral, nemmel, és a pszichés/viselkedési problémákkal.
A koherencia-érzés csak az átlag populációs mintában jósolta meg az iskolai átlagot.
A pszichiátriai mintában az érzelmi zavarok prediktálták legerősebben az iskolai teljesítményt.
A kutatás kvalitatív eredményei alapján a depressziós serdülők nem értették magukat, rosszul irányították az életüket és értelmetlennek érezték azt.
Összefoglalás: A fiatalok mentális problémái jelentős mértékben felelősek a tanulmányi nehézségekért.
Az érzelmi tünetek megakadályozzák az adaptív alkalmazkodást a serdülők negatív életesemények, kortárskapcsolati problémák, családi és romantikus kapcsolatokhoz kötődő stresszorokhoz.
A pszichés/magatartási problémákkal küzdő fiatalok nagyobb kihívással találják szembe magukat identitásuk kialakítása és megszilárdítása terén.
A koherencia-érzés protektív tényező lehet az iskolai stresszel való megküzdésben.
Az életminőség javítása a kezelés fontos célja, főleg amikor a pszichés/magatartási tünetek csak részlegesen javulnak.
Related Results
Implementasi Pembelajaran IPS Sebagai Penguatan Pendidikan Karakter di Sekolah Dasar
Implementasi Pembelajaran IPS Sebagai Penguatan Pendidikan Karakter di Sekolah Dasar
This study aims to analyze the implementation of social studies learning as strengthening character education in elementary schools. The research method used is a qualitative descr...
Volume 10, Index
Volume 10, Index
<p><strong>Vol 10, No 1 (2015)</strong></p><p><strong> </strong></p><p><a href="http://www.world-education-center.org/index...
Citizenship Education
Citizenship Education
Citizenship education can be defined as educational theory and practice concerned with promoting a desired kind of citizenship in a given society. Citizenship is a contested concep...
Envisioning Online Education in the new Education Policy
Envisioning Online Education in the new Education Policy
The introduction of the new education policy marks a step towards a significant change in the Indian education system. An important part of this policy is the concept of online edu...
Internal Logic and Implementation Strategy of the Fusion of School Physical Education and Life Education
Internal Logic and Implementation Strategy of the Fusion of School Physical Education and Life Education
Objectives: The integration of life education into school physical education is the intrinsic demand of sports to return to the essence of life. To construct the theory of school p...
HIGHER EDUCATION BRANDING
HIGHER EDUCATION BRANDING
Background. The increasing intensity of competition in the international market for higher education services leads to an increase in the importance of brands of higher education i...
Skill gap from employers’ evaluation: a case of VNU graduates
Skill gap from employers’ evaluation: a case of VNU graduates
With globalization, the university-work transition has become increasingly challenging for graduates and employers. In the new context, the mission of university has shifted, and k...
Three essays on education inequality
Three essays on education inequality
Trois Essaies sur les inégalités d’éducation
Malgré une réduction sans précédent des inégalités d’éducation ces 50 dernières années, elles restent très élevées dans...

