Javascript must be enabled to continue!
Mítosz és egzegézis
View through CrossRef
Giovanni Boccaccio mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások látóterében elsősorban a Dekameron szerzőjeként van jelen. Azonban életművének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak latin nyelvű prózai munkái is, amelyekre a kutatók jellemzően nem fordítanak jelentőségéhez méltó figyelmet. Doktori disszertációm fő célja tehát, hogy a görög-római mitológia öt istennőjének a Genealogia deorum gentiliumban és a De mulieribus clarisban egyaránt szereplő leírásainak komparatív vizsgálatával ráirányítsam a figyelmet a boccacciói latin próza alkotásaira. Az értekezés két nagy egységre tagolódik. Az első részben célkitűzésem – a szakirodalomra támaszkodva, ám a meglévők mellé új szempontokat is beemelve – átfogó összefoglalását adni a két elemzett műnek, kiemelt figyelmet fordítva azok egyedi jegyeire is. Az értekezés első felében – mintegy elméleti hátteret biztosítva a későbbi elemzésnek – az egyes művek általános jellemzőin túl vizsgálom azok forrásait, valamint a megírásuk során alkalmazott munkamódszereket, narrációs technikákat is. A második egységet a mindkét munkában szereplő istennők leírásainak vizsgálata alkotja, amelyre valamennyiük többszempontú vizsgálata során önálló alfejezetben kerül sor. A dolgozat központi részét képező komparatív vizsgálat az alapján tagolható két egységre, hogy a vizsgált istennők a Genealogiában egy vagy több alkalommal címadó szereplői-e a fejezeteknek. Az első csoportban így Ops és Iuno kaptak helyet, akiknek egy-egy leírása olvasható mind a Genealogia, mind a De mulieribus soraiban. A második csoportba Ceres, Minerva és Venus kerültek, akiknek több Genealogia-beli megjelenését szintetizálja Boccaccio a De mulieribus egy-egy fejezetében. Az elemzés minden esetben a Genealogiából indul ki, kiemelten kezelve a források és a narrációs technikák kérdését, majd azt vizsgálja, hogyan kerül át mindez a De mulieribus euhémerizmustól áthatott fejezeteibe. Célom annak kiemelése is, hogy a művek eltérő célközönsége és céljai hogyan eredményeznek számos ponton összekapcsolódó, ám mégis sajátos jegyeket és eltéréseket mutató leírásokat.
Title: Mítosz és egzegézis
Description:
Giovanni Boccaccio mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások látóterében elsősorban a Dekameron szerzőjeként van jelen.
Azonban életművének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak latin nyelvű prózai munkái is, amelyekre a kutatók jellemzően nem fordítanak jelentőségéhez méltó figyelmet.
Doktori disszertációm fő célja tehát, hogy a görög-római mitológia öt istennőjének a Genealogia deorum gentiliumban és a De mulieribus clarisban egyaránt szereplő leírásainak komparatív vizsgálatával ráirányítsam a figyelmet a boccacciói latin próza alkotásaira.
Az értekezés két nagy egységre tagolódik.
Az első részben célkitűzésem – a szakirodalomra támaszkodva, ám a meglévők mellé új szempontokat is beemelve – átfogó összefoglalását adni a két elemzett műnek, kiemelt figyelmet fordítva azok egyedi jegyeire is.
Az értekezés első felében – mintegy elméleti hátteret biztosítva a későbbi elemzésnek – az egyes művek általános jellemzőin túl vizsgálom azok forrásait, valamint a megírásuk során alkalmazott munkamódszereket, narrációs technikákat is.
A második egységet a mindkét munkában szereplő istennők leírásainak vizsgálata alkotja, amelyre valamennyiük többszempontú vizsgálata során önálló alfejezetben kerül sor.
A dolgozat központi részét képező komparatív vizsgálat az alapján tagolható két egységre, hogy a vizsgált istennők a Genealogiában egy vagy több alkalommal címadó szereplői-e a fejezeteknek.
Az első csoportban így Ops és Iuno kaptak helyet, akiknek egy-egy leírása olvasható mind a Genealogia, mind a De mulieribus soraiban.
A második csoportba Ceres, Minerva és Venus kerültek, akiknek több Genealogia-beli megjelenését szintetizálja Boccaccio a De mulieribus egy-egy fejezetében.
Az elemzés minden esetben a Genealogiából indul ki, kiemelten kezelve a források és a narrációs technikák kérdését, majd azt vizsgálja, hogyan kerül át mindez a De mulieribus euhémerizmustól áthatott fejezeteibe.
Célom annak kiemelése is, hogy a művek eltérő célközönsége és céljai hogyan eredményeznek számos ponton összekapcsolódó, ám mégis sajátos jegyeket és eltéréseket mutató leírásokat.
Related Results
Barokk Orpheus a humanista alvilágban
Barokk Orpheus a humanista alvilágban
A tanulmány Jacopo Peri Euridice című, 1600-ban bemutatott operáját elemzi az Orpheus-mítosz humanista újraírásainak és a korai barokk zenei retorika eszményének metszéspontjában. ...
A kiber-utópia és a paradicsom mítosza
A kiber-utópia és a paradicsom mítosza
Jacques Ellul francia gondolkodó a huszadik század közepének uralkodó propaganda-mítoszait elemezte, ám eredményeit a szerző sikerrel alkalmazza az információs forradalomra is. A j...

