Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

Mítosz és egzegézis

View through CrossRef
Giovanni Boccaccio mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások látóterében elsősorban a Dekameron szerzőjeként van jelen. Azonban életművének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak latin nyelvű prózai munkái is, amelyekre a kutatók jellemzően nem fordítanak jelentőségéhez méltó figyelmet. Doktori disszertációm fő célja tehát, hogy a görög-római mitológia öt istennőjének a Genealogia deorum gentiliumban és a De mulieribus clarisban egyaránt szereplő leírásainak komparatív vizsgálatával ráirányítsam a figyelmet a boccacciói latin próza alkotásaira. Az értekezés két nagy egységre tagolódik. Az első részben célkitűzésem – a szakirodalomra támaszkodva, ám a meglévők mellé új szempontokat is beemelve – átfogó összefoglalását adni a két elemzett műnek, kiemelt figyelmet fordítva azok egyedi jegyeire is. Az értekezés első felében – mintegy elméleti hátteret biztosítva a későbbi elemzésnek – az egyes művek általános jellemzőin túl vizsgálom azok forrásait, valamint a megírásuk során alkalmazott munkamódszereket, narrációs technikákat is. A második egységet a mindkét munkában szereplő istennők leírásainak vizsgálata alkotja, amelyre valamennyiük többszempontú vizsgálata során önálló alfejezetben kerül sor. A dolgozat központi részét képező komparatív vizsgálat az alapján tagolható két egységre, hogy a vizsgált istennők a Genealogiában egy vagy több alkalommal címadó szereplői-e a fejezeteknek. Az első csoportban így Ops és Iuno kaptak helyet, akiknek egy-egy leírása olvasható mind a Genealogia, mind a De mulieribus soraiban. A második csoportba Ceres, Minerva és Venus kerültek, akiknek több Genealogia-beli megjelenését szintetizálja Boccaccio a De mulieribus egy-egy fejezetében. Az elemzés minden esetben a Genealogiából indul ki, kiemelten kezelve a források és a narrációs technikák kérdését, majd azt vizsgálja, hogyan kerül át mindez a De mulieribus euhémerizmustól áthatott fejezeteibe. Célom annak kiemelése is, hogy a művek eltérő célközönsége és céljai hogyan eredményeznek számos ponton összekapcsolódó, ám mégis sajátos jegyeket és eltéréseket mutató leírásokat.
University of Szeged
Title: Mítosz és egzegézis
Description:
Giovanni Boccaccio mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások látóterében elsősorban a Dekameron szerzőjeként van jelen.
Azonban életművének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak latin nyelvű prózai munkái is, amelyekre a kutatók jellemzően nem fordítanak jelentőségéhez méltó figyelmet.
Doktori disszertációm fő célja tehát, hogy a görög-római mitológia öt istennőjének a Genealogia deorum gentiliumban és a De mulieribus clarisban egyaránt szereplő leírásainak komparatív vizsgálatával ráirányítsam a figyelmet a boccacciói latin próza alkotásaira.
Az értekezés két nagy egységre tagolódik.
Az első részben célkitűzésem – a szakirodalomra támaszkodva, ám a meglévők mellé új szempontokat is beemelve – átfogó összefoglalását adni a két elemzett műnek, kiemelt figyelmet fordítva azok egyedi jegyeire is.
Az értekezés első felében – mintegy elméleti hátteret biztosítva a későbbi elemzésnek – az egyes művek általános jellemzőin túl vizsgálom azok forrásait, valamint a megírásuk során alkalmazott munkamódszereket, narrációs technikákat is.
A második egységet a mindkét munkában szereplő istennők leírásainak vizsgálata alkotja, amelyre valamennyiük többszempontú vizsgálata során önálló alfejezetben kerül sor.
A dolgozat központi részét képező komparatív vizsgálat az alapján tagolható két egységre, hogy a vizsgált istennők a Genealogiában egy vagy több alkalommal címadó szereplői-e a fejezeteknek.
Az első csoportban így Ops és Iuno kaptak helyet, akiknek egy-egy leírása olvasható mind a Genealogia, mind a De mulieribus soraiban.
A második csoportba Ceres, Minerva és Venus kerültek, akiknek több Genealogia-beli megjelenését szintetizálja Boccaccio a De mulieribus egy-egy fejezetében.
Az elemzés minden esetben a Genealogiából indul ki, kiemelten kezelve a források és a narrációs technikák kérdését, majd azt vizsgálja, hogyan kerül át mindez a De mulieribus euhémerizmustól áthatott fejezeteibe.
Célom annak kiemelése is, hogy a művek eltérő célközönsége és céljai hogyan eredményeznek számos ponton összekapcsolódó, ám mégis sajátos jegyeket és eltéréseket mutató leírásokat.

Related Results

Barokk Orpheus a humanista alvilágban
Barokk Orpheus a humanista alvilágban
A tanulmány Jacopo Peri Euridice című, 1600-ban bemutatott operáját elemzi az Orpheus-mítosz humanista újraírásainak és a korai barokk zenei retorika eszményének metszéspontjában. ...
A kiber-utópia és a paradicsom mítosza
A kiber-utópia és a paradicsom mítosza
Jacques Ellul francia gondolkodó a huszadik század közepének uralkodó propaganda-mítoszait elemezte, ám eredményeit a szerző sikerrel alkalmazza az információs forradalomra is. A j...

Back to Top