A nyelvjárásokhoz való viszonyulás alakulása Kárpátalján

A magabiztos nyelvhasználathoz elengedhetetlen az anyanyelvhez, a saját nyelvváltozathoz való pozitív viszonyulás. Azt, hogy milyennek ítéljük lakóhelyünk vagy éppen más beszélőközösségek nyelvi megnyilatkozásait, nagyban befolyásolják a nyelvről szerzett ismereteink, tapasztalataink, a másoktól kapott vélemények s persze a különböző sztereotípiák. Tanulmányomban olyan megismételt vizsgálatok alapján kívánom vázolni Kárpátalja magyar iskolái nyelvjárásokhoz való viszonyulásának alakulását, melyeket iskolások és pedagógusok körében végeztem 2006 és 2008 között, valamint 2018-ban. Célom, hogy empirikus adatokkal támasszam alá azt a hipotézisemet, miszerint a hozzáadó anyanyelvoktatás, az új tantervhez készült tankönyvek és segédanyagok pozitív irányba változtatták a tanulók és a pedagógusaik nyelvi attitűdjét. Az adatok alapján beigazolódott, hogy valóban megfigyelhető változás a nyelvjárások megítélése kapcsán a 2005-ben megjelent magyarnyelv-tanterv életbe lépése óta. A tanulók jóval nagyobb arányban nyilatkoznak jóindulattal a nyelvjárásokkal, nyelvjárási beszélőkkel kapcsolatban, mint korábban. A kifejtett véleményük is objektívebb, racionálisabb szemléletről vall. Ezek a változások egyértelműen a hozzáadó szemléletnek s az ebben a szemléletben készült középiskolai tankönyveknek köszönhetők. Bár számos negatív sztereotípia él még a vizsgált közösség körében, csakúgy, mint az őket oktató pedagógusok között, a változás egyértelműen pozitív irányú.