Újabb adatok az Árpád-kori nagyméretű veremépületek kérdéséhez

Kána, illetve a kánai terület első okleveles említése 1240-ből származik, amikor a veszprémi püspök rögzíti a kánai és telki apátok számára, hogy a földterületből 200 jugera földet „nagypesti” német polgároknak adnak bérbe szőlőtermelés céljából. Az oklevélben nem szerepel, hogy a tárgyalt föld pontosan hol helyezkedik el, csupán az, hogy Kána mellett található. Az Árpád-kori falu egykori területén, a Budapest határán belül található lelőhelyen, 2003 és 2005 között folyt régészeti kutatómunkáról korábban számos fórumon beszámoltunk. Bár az ásatási eredmények feldolgozása rögvest a terepmunka befejeződésével megkezdődött, még mindig sok a feladat. Terveink szerint kisebb-nagyobb részletekben közöljük az egyes tárgyakat, leletcsoportokat vagy objektumcsoportokat. Jelen munkámban a faluhelyen feltárt négy nagyméretű földbe mélyített objektumot szeretném bemutatni részletesen, egyrészt azért, mert egy mára ugyan ismert, de viszonylag ritka objektumtípusról van szó, másrészt mert egy változatos, és szerkezetében elég bonyolult építményről beszélhetünk, mely első ránézésre is teljesen elkülönül a jól ismert veremházaktól. Egy-egy példa előfordult korábban is, de nagyobb számban a 2000-es évek elejétől tömegesen meginduló nagyfelületű feltárások során lettek ismertek.