Assessing Students’ Science Misconceptions and Inductive Reasoning

A jelen disszertáció öt különböző tanulmány kombinációja, amelyek célja a diákok téves elképzeléseinek és induktív érvelésének felmérése indonéziai kontextusban, keresztmetszeti vizsgálati terv alapján. Szisztematikus irodalmi áttekintést végeztek, hogy feltárják azokat a természettudományos témákat, amelyek téves elképzeléseket terjesztenek a diákok körében. A leggyakrabban használt diagnosztikai tesztnek a többszintű teszteket találták (33,06%). A kétszintű, többszörös választásos tesztet a kísérleti és a fő vizsgálatban fejlesztették ki és tesztelték a diákok természettudományos tévképzeteinek felmérésére. Az induktív gondolkodás értékelésére az indonéz változatban adaptált induktív gondolkodási tesztet használták. Az adatgyűjtést ebben a tanulmányban két szakaszban végeztük keresztmetszeti vizsgálati tervvel. Az első szakasz az adatgyűjtés a kísérleti tanulmányhoz 153 felső tagozatos középiskolás diákkal. A második szakasz az adatgyűjtés a fő vizsgálatokhoz 856 végzős középiskolás diákkal és egy felkészítő természettudóssal. A Rasch-mérést az egydimenziós modellel a fő statisztikai elemzésként használják, amely segíti a parametrikus és nem parametrikus statisztikai elemzést. A megállapítás megerősítette, hogy a kísérleti vizsgálatban kifejlesztett kétszintű feleletválasztós teszt érvényes és megbízható a Rasch-paraméterek alapján. A különböző természettudományos fogalmakra vonatkozó tételek nehézségi szintje nem univerzálisan a természettudományos témák alapján, hanem a természettudományos diszciplínák között összefüggő vagy hasonló, különösen a fizikában, a biológiában és a kémiában. A tanulók téves elképzeléseinek feltárása azt mutatta, hogy a tanulóknak téves elképzeléseik vannak a fizika (33,4%), a biológia (35,22%) és a kémia (47,97) természettudományos tantárgyakban. Az iskolai osztályzatok összehasonlításakor az iskolai osztályzatok regresszióelemzése alapján a természettudományos tévképzetek 25,2%-os tanulói varianciáját magyarázták. A lépésenkénti regresszió azt mutatta, hogy csak az iskolai osztályzat előrejelzője tudta szignifikánsan megmagyarázni az átlagpontszámok varianciájának 25,2%-át, F (152) = 10,208, p <,01. Az induktív gondolkodás értékelésében a nők felülmúlták a férfiakat az induktív gondolkodási képességek tekintetében. A 10. és 11. évfolyam kivételével minden csoportban szignifikáns különbségeket találtunk. A tételek nehézségének osztályozása a nehézségi szintek széles skáláját mutatta, ahol a numerikus tételek nehezebbek voltak, mint a figurális tételek. A tanulók többsége magas vagy közepes képességűnek minősült.