Liberális-, VS. regulációs integrációelméletek, azaz konvergencia, vagy divergencia

A világgazdaság fejlődése a XX. század második felétől minőségileg új szakaszba lépett melynek alapját a globális, és regionális dimenziókban is értelmezhető integrációs folyamatok – azaz a globalizáció, és a regionális integráció – képezik. Vizsgálatuk azonban nem egyszerű feladat, leginkább azért, mert viszonylag új jelenséggel állunk szemben, és mindenki által elfogadott definiálásuk még napjainkban sem zárult le. Nem meglepő tehát, hogy értelmezésüket adó elméletekre leginkább az eklektika jellemző, azaz fogalomrendszerük nem mindig összeegyeztethető nézetek, irányzatok elemeit vegyítik. Jelen tanulmányom célja sem más, mint két egymással szembenálló nézet – a liberális-, és a regulációs iskola – gazdasági fejlettségkülönbségek kiegyenlítő hatására vonatozó prognózisainak (konvergencia/divergencia) statisztikai módszerekkel történő alátámasztása, illetve cáfolása az Európai Unió – és más szabadkereskedelmi egyezmények – regionális integrációs fejlődése során. Amennyiben elfogadjuk dolgozatomban felhasznált adatokat, és alkalmazott módszertant – mint ahogyan azt majd látni fogjuk – a kiválasztott két irányzat e tekintetben közel sem bizonyul annyira ellentmondásosnak, mint amilyennek tűnnek, hiszen rövid, és közép távon a regulációs koncepcióknak megfelelő divergenciát mérhetünk, melyből eredő különbségek azonban hosszú távon a liberális elképzelésekkel egyezően kiegyenlítődnek, konvergálnak az Európia Unió, és további öt vizsgált közösség – így az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a Dél-amerikai Közös Piac, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az Öböl Menti Együttműködési Tanács, és a Dél-afrikai Vámunió – esetében is.