Kulturális kihívások a fordításban

Az interkulturalitás kérdésköréhez köthető empirikus kutatások és tudományos vizsgálatok megszaporodása az utóbbi évtizedekben az elméleti megalapozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság tekintetében is hozzájárult az interkulturális ismeretek jelentőségének jobb megértéséhez és növekedéséhez. Némely társadalomtudós a tudományos megközelítések és leírások szinte valamennyi területén megkerülhetetlennek tartja a kulturális komponens figyelembevételét (Lewis 2003), és ez alól a fordítástudomány sem lehet kivétel. Egy idegen kultúra megértéséhez az adott kultúra nyelvének az ismerete tulajdonképpen nem előfeltétel, de kétségtelenül hasznos eszköz. Továbbá nyelvet, szabályokat tanulni lehet a kultúra ismerete nélkül is, azonban alkalmazni már nem lehet. Röviden: kultúra nyelv nélkül tanulmányozható, de nyelv a kultúra ismerete nélkül nem alkalmazható. Ennek az az oka, hogy nem elég azt tudni, hogy „mit”, hanem azt is tudni kell, hogy „hogyan”. Ahhoz, hogy idegen nyelven a leghatékonyabban elérjük a kommunikációs célunkat, meg kell ismerni a „hogyan”-t befolyásoló tényezőket. Ezt szokás kultúraközi, azaz idegen szóval interkulturális kompetenciának is nevezni. A tanulmány a nyelv és kultúra viszonyának a nyelvi közvetítésben játszott szerepét járja körül számos japán és magyar nyelvi példát fölvonultatva.