Javascript must be enabled to continue!
A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe
View through CrossRef
A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szakképzésben tanulók jövőképe milyen összefüggést mutat a szociodemográfiai változók, az iskolához való hozzáállás, a munkaerőpiaci tájékozottság és a szakmai elkötelezettség mentén. Kitér továbbá a jövőjükben bizonytalan, NEET-veszélynek kitett tanulók arányára és a jelenség kapcsán azonosítható rizikófaktorokokra. Az eredmények a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési felmérésnek végzős tanulóit célzó almintája alapján készültek (n=4012). A tanulmány során elvégzett elemzések alapján kiderült, hogy a szakképzésben tanulók közel kétharmada tervez átlépni a munkaerőpiacra a tanulmányok befejezését követő három éven belül. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a magasabb szülői végzettség stabilabb jövőképhez vezet, a családi háttér szerepe tehát – különösen anyai oldalon – nagyon lényeges a későbbi munkavállalás sikerének szempontjából is. A dolgozni vagy tanulni tervezők tájékozottabbak a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatban, és elkötelezettek a szakmájuk iránt. Az adatok alapján a jövőjükben bizonytalan, NEET veszélynek kitett tanulók aránya 10,2%. A NEET-veszély megelőzéséhez az anya iskolai végzettsége, a szakmai elkötelezettség és munkaerőpiaci tájékozottság magasabb szintje járul hozzá.
Periodica Polytechnica Budapest University of Technology and Economics
Title: A szakképzésben tanulók képzés utáni jövőképe
Description:
A tanulmány arra keresi a választ, hogy a szakképzésben tanulók jövőképe milyen összefüggést mutat a szociodemográfiai változók, az iskolához való hozzáállás, a munkaerőpiaci tájékozottság és a szakmai elkötelezettség mentén.
Kitér továbbá a jövőjükben bizonytalan, NEET-veszélynek kitett tanulók arányára és a jelenség kapcsán azonosítható rizikófaktorokokra.
Az eredmények a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Pályakövetési felmérésnek végzős tanulóit célzó almintája alapján készültek (n=4012).
A tanulmány során elvégzett elemzések alapján kiderült, hogy a szakképzésben tanulók közel kétharmada tervez átlépni a munkaerőpiacra a tanulmányok befejezését követő három éven belül.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a magasabb szülői végzettség stabilabb jövőképhez vezet, a családi háttér szerepe tehát – különösen anyai oldalon – nagyon lényeges a későbbi munkavállalás sikerének szempontjából is.
A dolgozni vagy tanulni tervezők tájékozottabbak a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatban, és elkötelezettek a szakmájuk iránt.
Az adatok alapján a jövőjükben bizonytalan, NEET veszélynek kitett tanulók aránya 10,2%.
A NEET-veszély megelőzéséhez az anya iskolai végzettsége, a szakmai elkötelezettség és munkaerőpiaci tájékozottság magasabb szintje járul hozzá.
Related Results
SNI és BTMN tanulók a szakképzésben: fogalmi keretek és statisztikai adatok
SNI és BTMN tanulók a szakképzésben: fogalmi keretek és statisztikai adatok
A tanulmány célja helyzetképet adni a sajátos nevelési igényű (SNI) és
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók jelenlétéről a
...
Piaci szervezetek képzés-fejlesztési gyakorlata
Piaci szervezetek képzés-fejlesztési gyakorlata
A vállalatok, intézmények emberi erőforrásának képzés-fejlesztésének a HR egyik kulcsfunkciójaként fontos szerep jut és a tudatos képzés-fejlesztésnek tevőleges szerepe van számos,...
Negyedik évfolyamos tanulók olvasástechnikai sajátosságai és azok pedagógiai relevanciája
Negyedik évfolyamos tanulók olvasástechnikai sajátosságai és azok pedagógiai relevanciája
A dolgozat célja a tanulók olvasástechnikájának, azaz az idő és a pontosság sajátosságainak feltárása az általános iskola alsó tagozatának végén, mivel ötödik osztálytól már elvárá...
Múlt és jelen hatása a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar gyógypedagógus-képzésében
Múlt és jelen hatása a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar gyógypedagógus-képzésében
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karon 2018-ban indult a gyógypedagógus-képzés. Tanulmányunkban történeti visszatekintéssel közelítjük meg a hazai, több mint egy évszázado...
Reflective Teaching Model for Reading Comprehension
Reflective Teaching Model for Reading Comprehension
A kutatás célja az olvasás-szövegértés reflektív tanítási modelljének kidolgozása és hatékonyságvizsgálata volt mianmari tanulók körében osztálytermi környezetben megvalósítva. A c...
Digitális történetmesélés alkalmazása természettudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában
Digitális történetmesélés alkalmazása természettudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában
Az oktatási intézmények falai között egyre több digitális eszköz és technológia jelenik meg, mellyel párhuzamosan felmerültek a pedagógiai módszertani kultúra technológia-alapú meg...
Digitális átállás – az első hét tapasztalatai
Digitális átállás – az első hét tapasztalatai
A koronavírus járvány következtében a világ számos országában rövidebb – hosszabb időre bezárnak az iskolák és digitális munkarendre, távoktatásra állnak át a fertőzésveszély csökk...
A morfológiai tudatosság mérésének és fejlesztésének lehetőségei középiskoláskorban
A morfológiai tudatosság mérésének és fejlesztésének lehetőségei középiskoláskorban
A morfológiai tudatosság a szavakat alkotó morfémák felismerésével és manipulálásával kapcsolatos képesség, amely egyaránt fontos szerepet játszik az olvasáselsajátításban és a szö...

