Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
Javascript must be enabled to continue!
A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia vezetői, 1872–1918 (1.)
View through CrossRef
Az önálló honvédtisztképzés 1872-ben indult meg a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián, amely közel fél évszázados fennállása folyamán, 1918-ig több ezer honvédtisztet képzett a Magyar Királyságnak. Az itt folyó oktató- és nevelői munka minősége jelentős mértékben függött az intézmény mindenkori vezetőjének személyétől. A felállítástól az első világégés végéig tartó időszakban a Ludovika Akadémiának 14 vezetője (kezdetben igazgatója, majd 1890-től parancsnoka) volt, akiknek katonai pályafutása kevésbé ismert. A tanulmányból kiderül, hogy kik is voltak, s milyen tiszti pályát futottak be. Az első rész történelmi-statisztikai és szociológiai módszerek segítségével bemutatja és elemzi személyes adataikat, a másodikban pedig életútjukat ismerhetjük meg.
Title: A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia vezetői, 1872–1918 (1.)
Description:
Az önálló honvédtisztképzés 1872-ben indult meg a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián, amely közel fél évszázados fennállása folyamán, 1918-ig több ezer honvédtisztet képzett a Magyar Királyságnak.
Az itt folyó oktató- és nevelői munka minősége jelentős mértékben függött az intézmény mindenkori vezetőjének személyétől.
A felállítástól az első világégés végéig tartó időszakban a Ludovika Akadémiának 14 vezetője (kezdetben igazgatója, majd 1890-től parancsnoka) volt, akiknek katonai pályafutása kevésbé ismert.
A tanulmányból kiderül, hogy kik is voltak, s milyen tiszti pályát futottak be.
Az első rész történelmi-statisztikai és szociológiai módszerek segítségével bemutatja és elemzi személyes adataikat, a másodikban pedig életútjukat ismerhetjük meg.
Related Results
A magyar királyi Honvédség Ludovika Akadémiát végzett irányítói, 1914–1918 (2.)
A magyar királyi Honvédség Ludovika Akadémiát végzett irányítói, 1914–1918 (2.)
Az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejének 1868 óta alkotórészét képező magyar királyi Honvédség budapesti Ludovika Akadémiát végzett, az első világháború idején különböző rend...
Tábornoki portrék a dualizmus időszakából
Tábornoki portrék a dualizmus időszakából
Balla Tibor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának kutatóprofesszora és oktatója hiánypótló kötetében a dualizmus időszakában a Magyar Ki...
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendékei 1883–1918
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendékei 1883–1918
Az 1872 és 1945 közötti honvédtisztképzésnek otthont adó, 1898-tól felsőfokú tanintézményként működő Ludovika Akadémiának jelentős szerepe volt Magyarország történetében. Sokrétű h...
Vezetői életpályamodell a Magyar Rendőrség kiválasztási rendszerében
Vezetői életpályamodell a Magyar Rendőrség kiválasztási rendszerében
A Magyar Rendőrség hivatásos állományának vezetői életúttal összefüggő kiválasztási rendszere egy összetett és többszintes folyamat, amely igen összetett munkajogi és szakterületi ...
Eszéki magyar iskolák az Osztrák–Magyar Monarchia idején
Eszéki magyar iskolák az Osztrák–Magyar Monarchia idején
A tanulmány a 19. század végén Eszéken a Magyar Királyi Államvasutak által alapított első magyar nyelvű elemi és felső népiskola működésének időszakát öleli fel. A munka magyar és ...
A Ludovika Akadémia közlönye a növendékek korában (1884–1897)
A Ludovika Akadémia közlönye a növendékek korában (1884–1897)
A Ludovika Akadémia Közlönyét, az első folytatólagosan megjelenő magyar katonai szakfolyóiratot, a Honvédségi Szemle elődjét 1873 novemberében indították a Ludovika Akadémia tanára...
A magyar szemorvoslás története – magyar szemorvosok a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között
A magyar szemorvoslás története – magyar szemorvosok a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között
A közleményben áttekintésre kerül a szemészet mint tudományág és klinikai diszciplína európai és magyar vonatkozású fejlődése, valamint a kiemelkedő nemzetközi és magyar szemorvoso...
Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem – Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával
Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem – Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával
Csaba László magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, vala- mi...