Vírusfertőzések és vakcinák kapcsolata a dementiával

A dementia világszerte növekvő népegészségügyi kihívást jelent időskorban, amelynek kialakulásában multifaktoriális mechanizmusok játszanak szerepet. Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy bizonyos vírusfertőzések – különösen a herpeszvírusok, a humán immundeficientia-vírus és a SARS-CoV-2 – közvetett vagy közvetlen módon hozzájárulhatnak a neurodegeneratív folyamatokhoz. Bebizonyosodott, hogy a virális ágensek által kiváltott krónikus gyulladás, immunrendszeri diszreguláció és a vér–agy gát károsodása potenciálisan elősegíti a dementia, különösen az Alzheimer-kór kialakulását. Ezzel párhuzamosan figyelemre méltó új kutatások jelentek meg, amelyek a vakcináció lehetséges protektív hatására hívják fel a figyelmet. Egy 2025-ben publikált, a Stanford Egyetem által végzett vizsgálat szerint a herpes zoster elleni vakcinával beoltott idős felnőttek körében szignifikánsan ritkábban fordult elő a dementia egy 7 éves követési időtartományban. A kutatók 20%-os relatív kockázatcsökkenést mutattak ki, különösen nőknél. Más tanulmányok az influenza, tetanusz, diftéria elleni oltások hasonló hatását támasztották alá. Közleményünk célja, hogy összefoglaljuk a virális fertőzések dementiában betöltött oki szerepét, és bemutassuk a vakcinák ezt gátló, valószínűleg nem csak a speciális antivirális fertőzésgátláson alapuló befolyását, és felhívjuk a figyelmet mindezek klinikai és népegészségügyi jelentőségére, különösen a megromlott immunrendszerű idős korosztályban. Orv Hetil. 2025; 166(45): 1763–1768.