Természeti kockázatok kezelésének tapasztalatai a hazai növénytermesztésben, 2012–2017

Az éghajlatváltozás hatására a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása egyre nő. A fokozódó időjárási anomáliák miatt a meteorológiai kockázatok erősödése jellemzi a mezőgazdasági termelést, ezért kiemelten szükséges foglalkozni a kockázatkezelés kérdésével mind termelői, mind pedig szakpolitikai szinten. A klímaváltozás témaköre az Európai Unió agrárpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap, a 2021–2027-es ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetési keret 40 százalékának környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat kell szolgálnia, valamint az EMVA-források legalább 30 százalékát ezekre a célokra kell fordítani. Magyarországon 2012-ben kezdte meg működését a kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely kárenyhítéssel és a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatásával segíti a termelőket. Bevezetése óta a rendszer működésének nyomon követésére és értékelésére évről évre sor került a részt vevő intézmények által, és a monitoringtapasztalatok alapján több alkalommal is módosult a szabályozás, biztosítva ezzel a rendszer minél hatékonyabb működését. Tanulmányunk elsődleges célja, hogy áttekintse a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elmúlt évekbeli működését és feltárja annak esetleges anomáliáit. Elsőként globális kitekintés keretében mutatjuk be a különböző mezőgazdasági kockázatkezelési gyakorlatok változását az elmúlt évtizedben az USA-ban és Kínában, a két legnagyobb biztosítási piaccal rendelkező országban, valamint az Európai Unióban. A nemzetközi helyzet ismertetését a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer hatéves (2012–2017) működésének és eredményeinek tényalapú értékelése követi. A rendszer gyakorlati működésének anomáliáit, esetleges továbbfejlesztési lehetőségeit az érintett hivatalok, biztosítók, érdekvédelmi szervezetek képviselőivel készített mélyinterjúk keretében tártuk fel. A tanulmány utolsó részében azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit mutatjuk be, amelyek szempontokat nyújtanak a rendszer esetleges továbbfejlesztéséhez. Többek között kitérünk az előző évi károsodáson, illetve kármentességen alapuló bónusz-málusz rendszer bevezetésének lehetőségére.