A radikalizálódás okai

A globalizáció hatására azok a határok, amelyek a múltban oly egyértelműen felosztották a világunkat, egyre halványulnak. Főként Észak-Amerikára és Nyugat-Európára jellemző az a tendencia, hogy az ott élő kisebbségek száma rohamosan növekszik, és ennek elkerülhetetlen hozadéka az, hogy az adott társadalom folyamatos változáson megy keresztül. Be kell látnunk, hogy az integráció nem egyirányú, a kisebbséget alkotó csoportok is hatással vannak az ország eredeti lakosságára. Ez a kétirányú folyamat közel sem nevezhető zökkenőmentesnek. A kultúrák közti szakadékok egyre mélyülnek, és fokozatosan kialakul egy párhuzamos társadalom, ahol az egyének nem az állami döntéshozó szervek joggyakorlatára támaszkodnak, hanem sokkal inkább saját hagyományaikra és egymás közül kiválasztott vezetőikre, és a hétköznapokban kialakult problémáikat az ő iránymutatásaik segítségével igyekeznek megoldani. Tovább duzzasztja a problémákat az, hogy a kulturális és gazdasági különbségek miatt egyre több, zömében bevándorló háttérrel rendelkező állampolgár szorul a társadalom peremére, ami kiváló táptalajt biztosít a radikalizálódási folyamatoknak. E jelenség okozta problémák megoldása nem várható el csupán a rendészettől. Ez egy olyan komplex feladat, amelyben számos tudományág és társadalmi szereplő összehangolt munkájára van szükség. Először is meg kell értenünk a gondok kialakulásának a körülményeit és lefolyásukat. Több neves pszichológus és szociológus munkásságát alapul vehetjük ahhoz, hogy kialakítsunk egy olyan teljes képet, amely segíthet a rendelkezésre álló anyagi, technikai és humán erőforrás helyes elosztásában, és így támogathatja az integrációs folyamatokat.