Totalitarian Algorithms and Algorithmic Totalitarianism in George Orwell’s Nineteen Eighty-Four and Gen Urobuchi’s Anime Psycho-Pass

A jelen értekezés fő célja esettanulmányt készíteni a Psycho-Pass értékéről és általában az anime mint kutatói figyelemre érdemes médium jelentőségéről, továbbá választ adni arra, hogy mi az anime és hogyan jön létre. A Psycho-Pass című anime világos kapcsolatot létesít George Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényével, ezért feltehető a kérdés: mondhatjuk-e, hogy Orwell a maga nézőpontjából olyan vásznat alkotott a totalitárius rendszerek elmélete számára, amelyre utólag ráfesthetjük saját elképzeléseinket? Amellett szeretnék érvelni, hogy hatázott igen a válasz. Orwell alkotóelemek olyan adatbázisát hozta létre, mely segít meghatározni és azonosítani a totalitárius rendszerek politikai működésmódját, ami később sok művészt és írót inspirált. Olyan működésmódról van szó, mely nem csupán tanítási, hanem megelőzési célokat is szolgál. Javaslatom szerint Orwell és Urobuchi disztópiái kiterjesztik a totalitárius rendszer definícióját, mely magában foglal minden olyan állami intézkedést, amely elnyomja és elutasítja a józan észt. Ez a modell egyfajta sablont kínál például a nők elnyomásának vagy a természet és az állatok lenézésének igazolására. A modell három fő stádiumra épül: a hatalomra, az ellenállásra és az elnyomásra. A Psycho-Pass legalább három egymástól különböző, ám egymással összefüggő aspektusból gazdagítja Orwell disztópikus hagyományhoz való hozzájárulását: 1) a totalitárius tér fiktív geográfiáinak és koncepcióinak újradefiniálásával, 2) az ellenállás módozatainak és tereinek újradefiniálásával, valamint 3) az újabb technika társadalmi és politikai hatásának kimutatásával. A Ezerkilencszáznyolcvannégy és a Psycho-Pass világában észlelhető térbeliség sokféle helyet és alkalmat kínál mind az uralomra, mind az ellenállásra. Az ellenőrzött totalitárius terek előállítása e két világban az ellenállás eltérő módjait és tereit kínálja.