Hasonlóságok és különbségek Magyarország területi fejlettségében

Magyarország és az Európai Unió regionális politikájának egyik fő célkitűzése, hogy a területi különbségek mérséklődjenek. Ebből kifolyólag az elmaradottság felszámolása, a térségek fejlesztése és felzárkóztatása a tagországok kiemelt stratégiai feladata. A regionális politika alapelvein nyugvó fejlesztési támogatások hatékony felhasználásával az egyes térségek visszafordíthatatlan leszakadását megakadályozhatja, illetve felzárkóztatását elősegítheti. Az egyes térségek közötti fejlettségi különbségek kialakulását a természeti adottságok mellett a társadalmi-gazdasági tényezők is befolyásolják. Hazánkban a rendszerváltozás, majd pedig az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően jelentős területi fejlettségbeni különbségek alakultak ki. Ebből kifolyólag szükségessé válnak olyan elemzések, amelyek arra adnak választ, hogy milyen pozitív vagy negatív irányú változások következtek be az elmúlt években ezen a téren. Az elemzés Magyarország 20 területegységének (19 megye + Budapest) differenciált fejlődését és fejlettségi szintjének időbeni alakulását vizsgálja néhány aspektusból, amelyhez matematikai-statisztikai módszereket alkalmaztam, annak érdekében, hogy be tudjam mutatni az elmúlt évek változásának főbb tendenciáit.