Joanes Ludovicus Vives a nőnevelés apostola, a nőnevelés atyja és magyar vonatkozásai

A tanulmány célja nemcsak megemlékezés Vives születésének 530. évfordulójáról, hanem annak a felidézése is, hogy a 16. századi „tudós hármast” alkotó férfiúk – Rotterdami Erasmus, Thomas More és Joannes Ludovicus Vives – közül ő, a legfiatalabb napjainkban a „legismeretlenebbül a legismertebb” azáltal, hogy elképzeléseiből a „modern neveléstudomány” nevének említése nélkül valósított meg jó néhányat. Jelentős hivatal, befolyás nélkül a kortárs európai és magyar történések jó ismerője volt. A 16–17. század tudós elméi együtt emlegették őket. A korban Vives kivételével mindenki boldog lehetett, aki Erasmus legalább egy levéldarabkáját birtokolhatta. Vivesnek több is volt; őt azonban bántotta a pártfogónak, barátnak hitt személy leveleinek egyre elhidegülő, vádaskodó hangvétele. Erasmus Vives iránti szimpátiájának csökkenéséről, sőt a Vivesszel való barátkozás eltanácsolásáról olvashatunk leveleiben. Ennek ellenére a reformáció közreműködői keresték társaságát, idézték, fordították, kiadták műveit.