A haderő alkalmazása kapcsán bekövetkező környezeti károk büntetőjogi kérdései

A környezetvédelemnek a polgári életben bekövetkező, vagyis az ipari, az urbanizációs és más tevékenységek folytán történő változását sem könnyű kézben tartani, háború idején pedig a katonai tevékenység korlátok közé szorítása első pillantásra szinte megvalósíthatatlannak látszik. A haderőnek nemcsak békeidőben, hanem háborúban is figyelemmel kell lennie az emberi környezet megváltoztatásával, esetleg elpusztításával járó következményekre, mert a hadviselés sokszor a környezet maradandó, széleskörű és súlyos károsodásával jár. A védelmet nemzetközi egyezmények és a hazai jogszabályok biztosítják. A védelem ultima ratio-ja a büntetőjog. A nemzetközi büntetőjogi jogfejlődés iránya az ökocídium tényállásának formálódásában teljesedik ki. Az ökocídium fogalma egyezményi szinten először a háborús bűncselekményekhez kapcsolódva jelent meg, majd a környezetpusztításnak ezt a mértékét a civil szférában is kezdték alkalmazni. A tanulmány fő kérdése, hogy a magyar büntetőjogi szabályozás ebben a tekintetben közelít-e az európai és a nemzetközi standardokhoz.