Javascript must be enabled to continue!
A blokklánc-technológia hasznosíthatósága és költségcsökkentő hatása az európai nagyvállalatok működésében
View through CrossRef
A blokklánc-technológia egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalati digitális transzformációban, különösen a logisztika, az adminisztráció, a tranzakcióbiztonság és az ügyfélkapcsolatok terén. A cikk célja annak feltárása, hogy a blokklánc alkalmazása milyen mértékben járul hozzá az európai nagyvállalatok működési hatékonysága és költségcsökkentése javításához. Empirikus alapját 27, az Európai Bizottság hivatalos besorolása szerint a nagyvállalat kategóriának megfelelő vállalat strukturált kérdőíves válaszai képezik. Az elemzés elméleti hátterét a technológiai, szervezeti, környezeti (technology-organisation-environment – TOE) keretrendszer képezi. Az értékelés a PLS-SEM (Partial Least Squares Structural Equation Modeling)-modell és leíró statisztika segítségével történt. Az eredmények alapján a logisztikai hatékonyság javulása erősen alátámasztott, míg az adminisztrációs költségek csökkenése és a biztonság növekedése elsősorban közvetett mechanizmusokon (adatintegritás, ügyfélbizalom) keresztül érvényesül. A CRM-rendszerek (Customs Relations Management – ügyfélkapcsolati menedzsment) hatékonyságát szintén a bizalom közvetíti. A blokklánc tehát nem csupán technológiai innovációként, hanem stratégiai vállalati erőforrásként értelmezhető. A cikk hozzájárul a technológia rendszerszintű vállalati integrációjának mélyebb megértéséhez.
Kopint Konjuktura Kutatasi Alapitvany
Title: A blokklánc-technológia hasznosíthatósága és költségcsökkentő hatása az európai nagyvállalatok működésében
Description:
A blokklánc-technológia egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalati digitális transzformációban, különösen a logisztika, az adminisztráció, a tranzakcióbiztonság és az ügyfélkapcsolatok terén.
A cikk célja annak feltárása, hogy a blokklánc alkalmazása milyen mértékben járul hozzá az európai nagyvállalatok működési hatékonysága és költségcsökkentése javításához.
Empirikus alapját 27, az Európai Bizottság hivatalos besorolása szerint a nagyvállalat kategóriának megfelelő vállalat strukturált kérdőíves válaszai képezik.
Az elemzés elméleti hátterét a technológiai, szervezeti, környezeti (technology-organisation-environment – TOE) keretrendszer képezi.
Az értékelés a PLS-SEM (Partial Least Squares Structural Equation Modeling)-modell és leíró statisztika segítségével történt.
Az eredmények alapján a logisztikai hatékonyság javulása erősen alátámasztott, míg az adminisztrációs költségek csökkenése és a biztonság növekedése elsősorban közvetett mechanizmusokon (adatintegritás, ügyfélbizalom) keresztül érvényesül.
A CRM-rendszerek (Customs Relations Management – ügyfélkapcsolati menedzsment) hatékonyságát szintén a bizalom közvetíti.
A blokklánc tehát nem csupán technológiai innovációként, hanem stratégiai vállalati erőforrásként értelmezhető.
A cikk hozzájárul a technológia rendszerszintű vállalati integrációjának mélyebb megértéséhez.
Related Results
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruh...
Az átalányösszegű és a kényszerítő bírság alkalmazásának feltételei a tagállami átültető intézkedések bejelentésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban
Az átalányösszegű és a kényszerítő bírság alkalmazásának feltételei a tagállami átültető intézkedések bejelentésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban
Az uniós irányelvek megfelelő tagállami alkalmazása és az irányelvek határidőben történő átültetése az uniós jog tagállamok általi végrehajtását ellenőrző Európai Bizottság szempon...
Az oktatási technológia elfogadása Indiában
Az oktatási technológia elfogadása Indiában
A globális technológiai fejlődés az oktatási ágazatban is a technológia alkalmazását eredményezte a tanítási-tanulási folyamatban. Mivel az EdTech (Educational Technology – oktatás...
Az Európai Oktatási Térség és Magyarország
Az Európai Oktatási Térség és Magyarország
Az oktatás és képzés (Education and Training, továbbiakban: E+T) sokáig marginális szerepet játszott az európai együttműködésekben. A tagállamok hatáskörébe tartozó tevékenységként...
Mobilfizetési technológia felhasználói elfogadása a COVID-19 pandémia után Magyarországon
Mobilfizetési technológia felhasználói elfogadása a COVID-19 pandémia után Magyarországon
A tanulmány fókusza a mobilfizetési technológiák elfogadásával kapcsolatos felhasználói at- titűdök a COVID-19 pandémia utáni Magyarországon. A technológia elfogadás általános mode...
A kálvinizmus hatása az európai jogi gondolkodásra és jogtudományra
A kálvinizmus hatása az európai jogi gondolkodásra és jogtudományra
Theodor Heuss szerint Európa szellemi, kulturális egysége három dombra, az Akropoliszal, a Capitoliumra és a Golgothára épül. A Capitolium az európai kultúra, Európa entitásának eg...
Regionális különbségek az emberi erőforrás menedzselés gyakorlatában
Regionális különbségek az emberi erőforrás menedzselés gyakorlatában
Amikor a vezető európai emberi erőforrás menedzsment kutatók az elmélet és gyakorlat európai sajátosságait vizsgálták, egészen a közelmúltig megfeledkeztek Közép- és Kelet-Európáró...
Minimálbér-reform előtt Magyarország?
Minimálbér-reform előtt Magyarország?
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (a továbbiakban: irányelv, illetve minimálbé...

