Az oktatás centralizációját követő finanszírozási módszertan

A tanulmány az oktatás centralizációját követő időszak finanszírozási szabályozási rendszerének elemzésével foglalkozik. A centralizáció sajátosságai révén egy teljesen átalakult oktatási szabályozási környezet alakult ki Magyarországon a 2010-es években. A finanszírozás allokációs irányelveit alapvetően befolyásolják az oktatási funkciók, valamint az oktatás irányításának és szervezésének telepítési szintje a tranzakciós költségeken keresztül. Azt vizsgálom, hogy a közpolitikai és stratégiai döntések közül a finanszírozási átalakítások a reformfolyamat céljait milyen módon szolgálták, hogyan hatottak az oktatás eredményességére és hatékonyságára. Az oktatás átalakítását megalapozó tényezők közül kiemelendő, az a nemzetközi összehasonlításban realizált tény, amely szerint Magyarország keveset költött oktatási beruházásokra, az OECDországok átlagánál is jóval kevesebbet. Az egyes településtípusok között jelentős aránytalanságok kerültek kimutatásra, többek között az oktatás működéséhez szükséges eszközállomány vonatkozásában. Az új fejlesztési források felhasználása több oktatási helyszín megújulását eredményezte, de kérdés, hogy az aránytalanságok csökkenése milyen mértékben valósult meg. A tanulmány kitér a 2017-től kialakított tankerületi rendszer gazdasági önállóságára is.