A társadalmi hatásmérésről : A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján

A társadalmi hatásmérés kialakulása az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az Amerikai Egyesült Államokban eleinte a nagy jelentőségű projektek elsődlegesen a népességre, foglalkoztatásra és a lakhatásra gyakorolt hatásait igyekeztek feltérképezni. A következő évtizedekben már egyre bővült a figyelembe vett hatások száma és időtávja és a hatásmérést használó szervezeti kör is. Az angolszász országokban mára a civil-nonprofit szervezetek széles köre számára ismertek a hatásmérési módszerek, és a donorok számára is kiemelt szemponttá vált a támogatott szervezetek eredményközpontú működése. Noha az elmúlt másfél évtizedben itthon is elérhetővé váltak a társadalmi hatásmérést bemutató alapvető irodalmak, de még nem beszélhetünk általánossá vált gyakorlatról. Tapasztalataink szerint a szervezetek egy része legfeljebb az elégedettséget figyeli, elenyésző azok száma, akik szisztematikusan és rendszeresen mérik és értékelik a rövid- és hosszabbtávú hatásukat. Bár a jelen tanulmány keretein belül nincs lehetőségem egy teljeskörű módszertani útmutató biztosítására, de fő célom az, hogy részletes és gyakorlatias áttekintést nyújtsak a társadalmi hatásmérés fogalmáról, céljairól, módszereiről, amelyeket a könnyebb érthetőséget elősegítve valós példákkal illusztrálok. Szándékom ezzel az, hogy jelentős segítséget adjak a szervezetek vezetőinek, hogy az alapvető módszertani elemek megismerése révén megalapozott döntést tudjanak hozni a hatásmérés alkalmazását érintő kérdésekben. A hatásmérés fontos eszköz lehet a szervezet szakmai eredményessége és forrásszerzési potenciálja növeléséhez is.