Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből

View through CrossRef
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II. kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait. Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit. A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához. A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről. Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt. A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira. Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást. Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét. A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében. A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.
Title: Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből
Description:
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II.
kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait.
Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához.
A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről.
Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt.
A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást.
Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét.
A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében.
A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.

Related Results

Nem? Nem. Társadalmi nem!
Nem? Nem. Társadalmi nem!
Bevezetés: A társadalmi nem a nők, férfiak, lányok és fiúk társadalmilag konstruált jellemzőire utal. Ez magában foglalja a női, férfi, lány vagy fiú mivolthoz kapcsolódó normákat,...
Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése
Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése
A tanulmány a mainstream közgazdaságtanban elterjedtté vált közepes jövedelmi csapda fogalmának újraértelmezésére vállalkozik politikai gazdaságtani szemszögből. A világrendszer-el...
Anna Margit és Ámos Imre
Anna Margit és Ámos Imre
A tanulmány Anna Margit és Ámos Imre, a 20. századi magyar művészettörténet kiemelkedő festőművészpárjának munkásságát mutatja be. A művészek szoros szerelmi és alkotói kapcsolatba...
Erdély mint filmes aktivitás
Erdély mint filmes aktivitás
A tanulmány 2006 és 2022 között keletkezett Erdély témájú dokumentumfilmek kisebb csoportját vizsgálja (Balkán bajnok, Dübörög a nemzeti rock, Kanzoli, Ki kutyája vagyok én?). A do...
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség t...
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A doktori kutatás a Sziget Fesztivállal mint hellyel, a fesztiválozók környezettel való viszonyával foglalkozik. A kutatás fő célja a Sziget Fesztivál mint egy egy hétig létező szo...
Korunk és hadviselés
Korunk és hadviselés
A fegyveres küzdelem, a háború emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki. Egy ilyen szitu...
Tapasztalatok egy manualizált csoportos edukációs programmal az osztályos kardiológiai rehabilitációban
Tapasztalatok egy manualizált csoportos edukációs programmal az osztályos kardiológiai rehabilitációban
Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs ...

Back to Top