Fejezetek a külföldi közvetlentőke-befektetés témaköréből : Gazdasági hatások és ciklikus viselkedés empirikus elemzése

Az értekezés-tervezet a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) empirikus irodalmának két fő irányához kíván hozzájárulni magyar adatokat felhasználva. Magyarország az 1989-es rendszerváltást követően kapcsolódott be a nemzetközi tőkeáramlások folyamatába, és a külföldi közvetlentőke egy fontos célpontjává vált. Dolgozatom első fejezetében historikus adatok felhasználásával mutatom be a határokon átívelő tőkemozgás trendjeit elsőként világszinten, majd Magyarországra koncentrálva. A Visegrádi Négyek másik három országának kontextusába helyezve rámutatok a külföldi vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepére. A dolgozatom következő három fejezetében empirikus elemzések kerülnek bemutatásra: a második és harmadik fejezet magyar adatok használatával vizsgálja az FDI gazdasági hatásait, elsőként makro-, majd pedig mikroszintű adatokon, a negyedik fejezetben pedig az FDI ciklikus viselkedésével foglalkozom. A második fejezetben magyar makroszintű adatokat felhasználva az ún. autoregresszív osztott késleltetésű modell segítségével elemzem a Magyarországra áramló FDI és a magyar reál GDP növekedési üteme közötti hosszú távú kapcsolatot. Az alkalmazott modell teszteli az irodalom sztenderd hipotézisét, eredményeim alapján az FDI és a GDP növekedési rátája között hosszú távú kapcsolat, kointegráció van. Az átlagos hatás mögötti heterogenitást tesztelendő a beáramló FDI idősort két komponensre bontom: (i) azon közvetlentőke idősorra, amely Magyarországnál nagyobb termelékenységű országokból érkezik, és (ii) azon közvetlentőke idősorra, amely hazánknál kevésbé termelékeny államokból áramlik be. Az eredmények alapján a magas termelékenységű országokból érkező FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szignifikánsan nagyobb, mint az alacsonyabb termelékenységű államokból érkezőé. A tervezet második fejezetének logikáját követve a harmadik fejezetben is az említett két hipotézist vizsgálom, azonban a makroszintű adatokkal ellentétben vállalati adatokon. Fix hatásos regressziós modellek Difference-in-Differences környezetben történő alkalmazásával, és becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítási eljárással kiegészítve rámutatok, hogy a többségi külföldi felvásárlás jótékony hatással bír a felvásárolt vállalat munkatermelékenységére. Az átlagos hatás mögött jelen esetben is heterogenitás figyelhető meg: a magas jövedelmű (azaz, fejlett) országokból érkező felvásárló nagyobb pozitív hatást tud gyakorolni a felvásárolt vállalat termelékenységére, mint az alacsony jövedelmű küldő országból érkező felvásárló. A párosítási eljárás rámutat, hogy érvényesül némi szelekciós torzítás, ám a fő üzenetek a párosított mintán is megmaradnak. Végül, a tervezet utolsó fejezetében egy másik, az FDI áramlások motivációit vizsgáló kutatási irányhoz járulok hozzá. Magyar, bilaterális, makroszintű adatokat felhasználva vizsgálom a Magyarországra áramló FDI ciklikus viselkedését, alapvető ökonometriai eszközökkel. A nullhipotézis felállításában, miszerint az FDI prociklikusan viselkedik, az RBC irodalom sztenderd eredménye adta a motivációt: a beruházást prociklikus változóként szokás azonosítani. Így, az FDI mint speciális beruházás prociklikussága várható, ám az eredmények cáfolják a hipotézist: a Magyarországra áramló külföldi közvetlentőke mind outward, mint inward szempontból aciklikus, azaz nem függ sem a küldő ország, sem Magyarország üzleti ciklusaitól.