Karaktererősségek a nyelvórán – Pozitív pszichológiai intervenciók az egyetemi nyelvoktatási gyakorlatban

A nyelvoktatás módszertanának nagy kihívása, hogy hogyan tudjuk a nyelvtanulók képességeit minél eredményesebben kibontakoztatni, köztük a jelenleg az oktatásban és a munkaerőpiacon is fókuszban lévő XXI. századi képességeket. A pozitív pszichológia képviselői rámutattak, hogy a pszichés jóllét hatékonyabb tanulási folyamatot eredményez (Seligman et al., 2009), így vélhetően a pozitív pszichológia elméleti elgondolásai és gyakorlati intervenciói az oktatás, így a nyelvoktatás területén is érvényesek lehetnek. A karaktererősségek fejlesztésére szolgáló pozitív pszichológiai intervenciók egy jól alkalmazható keretrendszert jelentenek, amelyek pozitívan hatnak az egyéni, illetve csoportos jóllét összetevőire, például az élettel való elégedettségre, a belső motivációra, a stresszkezelésre, a megküzdésre, a feladat iránti elkötelezettségre, a csoportban való együttműködésre és a rezilienciára (Cable et al., 2015; Harzer-Ruch, 2015; Meyers & Van Woerkom, 2016). A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintéssel bemutassa a pozitív pszichológia eszme- áramlatának főbb irányvonalait és az ebből kiinduló pozitív pedagógiai hatásrendszer alapgondola- tait, majd megvizsgálja a pozitív pszichológia egyik központi fogalmát, a karaktererősségeket és az ezekre épülő, az oktatásban alkalmazható intervenciókat, amelyeknek hatékonysága kutatásokkal igazolt. A tanulmány kitér arra is, hogy a karaktererősségekre építő pozitív pszichológiai interven- ciókat hogyan lehet a nyelvoktatásban, a nyelvórai gyakorlatban alkalmazni, a középiskolás-egyete- mista korosztály viszonylatában.