Benyomáskeltési stratégiák politikai vitaműsorokban

Tanulmányomban magyar nyelvű politikai vitaműsorokban megjelenő benyomáskeltési stratégiákat vizsgálok. Kiindulási alapnak tekintem a Leary-féle énmegjelenítést (Leary 1995), amelyet a továbbiakban a pragmatikai megközelítésekkel ötvözök, különösen az udvariassági elméletekkel hozom összefüggésbe. A benyomáskeltést elsősorban mint arculatfenyegető aktust értelmezem a Brown és Levinson (1978; 1987) által felvázolt modellben, és kompetitív stratégiaként kezelem. Az általam létrehozott korpuszt öt videofelvétel képezi. A korpusz terjedelme körülbelül 180 perc, a lejegyzett adatokat a konverzációelemzésben használatos átírási konvenció alapján rögzítettem. Az elemzés során a szociálpszichológiai és pragmatikai perspektíván kívül a politikai vitaműsorokra jellemző tulajdonságokat is figyelembe vettem, a vitaműsorokban megjelenő benyomáskeltési stratégiákat diskurzusspecifikusként értelmeztem, és a benyomáskeltést a nyelvhasználatra vonatkoztatva vizsgáltam.